Ajánló

Folytatódik idén is a gazdasági növekedés

A bankok számára is fontos a gazdasági stabilitás, a fenntartható növekedés, mert ekkor tudnak gazdaságosan és nyereségesen működni – közölte Varga Mihály

Annak ellenére, hogy lassulás tapasztalható a világban, a magyar gazdaság erőteljesen bővül – közölte Varga Mihály pénzügyminiszter. Idén is a beruházások erősödésére lehet számítani.

Folytatódik idén is a gazdasági növekedés
Varga Mihály pénzügyminiszter, Balog Ádám, az MKB Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója és Csányi Sándor, az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója – a modern piacgazdaságban a bankrendszer igazi közszolgáltatásként működik
Fotó: Ficsor Márton

A növekedés üteme impozáns, a magyar gazdaság egyre jobban teljesít, és kiszámítható pályán mozgunk – közölte tegnap Varga Mihály a harmincadik évfordulóját ünneplő Magyar Bankszövetség kétnapos konferenciájának megnyitóján. A pénzügyminiszter kiemelte: annak ellenére, hogy lassulás tapasztalható a világban, a magyar gazdaság erőteljesen bővül, a 2017-es 4,1 százalékos növekedést követően tavaly 4,9 százalékos volt a növekedési ütem, és idén is jóval négy százalék fölöttire lehet számítani.

Varga Mihály hangsúlyozta, a magyar gazdasági növekedés kiegyensúlyozott makrogazdasági keretek között jött létre, és nem az adósságra épül. A kormány emellett tovább szeretné javítani a gazdasági környezetet, így például folytatja az adócsökkentést. Megjegyezte, tavaly az adócsökkentések ellenére több pénz folyt be a költségvetésbe, mint 2017-ben.

Hozzátette, a gazdasági növekedést a beruházások is megalapozzák, hiszen ha ezek termőre fordulnak, akkor az kedvező Magyarországnak, ezen belül a munkaerőpiacnak. Tavaly 17 százalékkal növekedtek a beruházások 2017-hez képest, és elérték a 8500 milliárd forintot. A miniszter szerint a növekedés idén is folytatódik, és ez középtávon is megerősíti a gazdasági kilátásokat. Varga Mihály hozzátette, hogy a befektetők körében növekedett a bizalom hazánk iránt, és a stabil politika erősíti az ország tőkevonzó képességét. Jelentős eredményként értékelte, hogy a tervezett 2,4 helyett 2,2 százalékra teljesült a költségvetési hiány, és 2010 óta tíz százalékponttal csökkent a magyar államadósság.

Varga Mihály közölte: a bankok számára is fontos a gazdasági stabilitás, a fenntartható növekedés, mert ekkor tudnak gazdaságosan és nyereségesen működni. A hazai pénzintézetek teljesítményét értékelve azt mondta: tavaly az elmúlt három év legmagasabb kamateredményét számolhatták el, de érdemben növekedtek a jutalék- és díjeredmények is. Véleménye szerint jó a kapcsolat a gazdaságpolitika és a pénzügyi rendszer között, emellett a Magyar Bankszövetség fontos partnere a kormánynak. A modern piacgazdaságban a bankrendszer igazi közszolgáltatásként működik, enélkül a gazdaság ellehetetlenülne. A rendszer versenyképességéhez elengedhetetlen a digitalizáció erősítése, emellett szélesíteni szükséges a lakosság pénzügyi tudatosságát, és javítani a fogyasztóvédelmet. Varga Mihály megemlítette, hogy van olyan bankunk, amely számos régiós országban komoly üzleti sikereket ért el, s az is kedvező, hogy a Nemzetközi Beruházási Bank hazánkba helyezte át a tevékenységét.Balog Ádám, az MKB Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója közölte, nemzetközi összehasonlításban meglehetősen magas a költségszint, és ezen a versenyképesség érdekében még javítani kellene. Véleménye szerint kihívást jelent a megfelelő adatvédelem, a digitális felzárkózás és a munkaerőhiány, és emellett a változó szabályozási környezet – tette hozzá.

Egyre kevesebb fiatal megy külföldre

Tízből hét fiatal számít fizetésemelésre, a nyugati országrészben élők közül pedig még többen reménykednek a bérek növekedésében – derül ki a K&H ifjúsági indexéből. Bár a 19–29 évesek többsége stabilnak érzi a munkahelyét, mindössze negyven százalékuk gondolja úgy, hogy meg is becsülik őket. A dolgozó fiatalok 36 százaléka úgy látta, könnyen találna magának munkát, ez 2012 óta a második legmagasabb eredmény. Egyre kevesebben tervezik a külföldi munkavállalást, mindössze 19 százalékuk tartja ezt reális forgatókönyvnek. Ez a felmérés eddigi egyik legalacsonyabb értéke, és beleillik az előző negyedévek csökkenő tendenciájába. 2013-ban még az érintett fiatalok több mint harmada tervezett külföldön dolgozni. A diákok közül azonban jóval többen vágnának bele a külföldi álláskeresésbe: 41 százalékuk tervezi, hogy legalább egy ideig más országban dolgozna.
(DV)