A magyar olimpiai érmesek és edzőik megbecsülése immár méltó az eredményekhez

Minden olimpiai aranyérem ugyanannyit ér, minden élsportoló és az őt felkészítő edző megérdemli a megfelelő anyagi elismerést, a tisztességes járadékot. Ez volt az alapelv, amikor múlt év novemberében három fideszes képviselő előterjesztést nyújtott be az olimpiai járadékok rendszerével és az összegek nagyságával kapcsolatosan, amely törvényjavaslatot az Országgyűlés decemberben el is fogadta. A 2019-re irányzott állami költségvetés egyidejűleg 1,9 mil­liárd forintról mintegy 3,6 milliárdra emelte a tervezett büdzsét.

Magyarország a tíz legsikeresebb nemzet közé tartozik az ötkarikás játékokon, a népességre vetítve pedig mondhatni világelső, ideje volt rendezni – most, hogy az ország gazdasági teherbíróképessége is lehetővé teszi – az olimpiai járadékok sorsát. Az érmes olimpikonok (ideértve természetesen az olimpiai játékokon dobogósakon túl a paralimpiai, sakkolimpiai, valamint a siketek olimpiai versenyein érmeseket) és edzőik, kapitányaik, továbbá a sportolók életkörülményei­nek biztosításában kulcsszerepet játszó házastársak anyagi megbecsüléséről szóló döntés tehát megszületett. A gyakorlatban pedig elkezdődött a jogosultsági kérelmek elbírálása és a kifizetések elindítása.

Az érintetteknek kiküldött személyes levélről és a kifizetések menetéről Szabó Tünde sportért felelős államtitkár az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy a beérkezett kérelmek feldolgozása folyamatos, maximálisan betartják a törvény nyújtotta határidőt. „A megváltozott összegű járadék folyósításáig terjedő átmeneti időszakra eső különbözet – jegybanki alapkamattal növelt értékben – a megváltozott összegű járadékkal együtt kerül folyósításra” – közölte.

Magyarország sportolói a modern kori olimpiákon 177 arany-, 151 ezüst- és 174 bronzérmet nyertek, míg a paralimpiákon 32 arany-, 48 ezüst- és 65 bronzérem jutott versenyzőinknek, a jogosultak köre a legutóbbi adatok szerint mintegy 860 fő. A legfontosabb változás abban áll, hogy 2019-től minden érem egyenlő súllyal esik latba (korábban a második, harmadik, sokadik érem már csak 20 százalékot ért). Az olimpiai életjáradék 35 év felett jár, és nagysága minden évben az átlagkeresetből számítódik: idén valamennyi aranyéremért havi bruttó 324 300 forint jár. Az ezüst 194 600, a bronz 129 730 forintot ér. Igazságosabb lett a rendszer a tekintetben is, hogy megemelte az edzők, az egyéni sportágakban a szövetségi kapitányok, illetve az özvegy családtagok járadékát. Lehetővé vált az is, hogy a 2004 óta létező Nemzet Sportolója kitüntető cím és a mellé járó életjáradék (12 hatvanadik életévét betöltő személy lehet a cím birtokosa) léte ne legyen kizáró ok az olimpiai életjáradék folyósításánál.

Lapunk kérdésére Fábián László, a Magyar Olimpiai Bizottság sportigazgatója, Szöul olimpiai bajnoka (öttusa, csapat) azt nyilatkozta: „Az új törvény az erkölcsi elismerésen túl végre méltó anyagi támogatást nyújt a magyar sport eredményeiért küzdőknek. Különösen azok számára fontos az összeg nagyságának jelentős növekedése, akik az idősebb generációt képviselik, és a sportpályafutásuk miatt eleve rövidebb ideig voltak aktív keresők, így csak szerény a nyugdíjuk.” A sportvezető is felhívta a figyelmet arra, hogy a járadékot kérelmezni kell. Mi meg hozzátesszük: senki nem késett le semmiről, az esetleges későbbi kifizetések kamatostul járnak.