Tartós béke

Az erkölcsteológia sarkalatos erénynek tekinti az igazságot, amely arra teszi készségessé az embert, hogy a hit által megvilágított és a szeretettel párosult okosság mértéke szerint mindenkinek és mindennek megadja azt, ami megilleti. Az igazságosság lehet egy személy tulajdonsága és lehet szociális állapot. Szociális igazságosságon azt az átfogó igazságosságot értik, amely a közjóra irányuló, harmonikusan strukturált társadalomszerkezetből következik.

A keresztény társadalometika a szegények védelméből indul ki, a szegények iránti elköteleződés értelmében törekszik a szociális igazságosságra.

John Rawls Az igazságosság elmélete című koncepciója egy új perspektívájú társadalmi szerződésteórián alapul. Álláspontja szerint igazolhatóknak tekinthetők az igazságosság mindazon elvei, amelyeket értelmes és szabad emberek közmegegyezéssel, saját jól felfogott érdekükben, de etikailag fair módon elfogadnak. Értelmezésében minden embernek kijár az egyenlő szabadság, amíg ezzel más szabadságát nem veszélyezteti. Ha mégis elkerülhetetlen az egyenlőtlenség, ez az aránytalanság csak a szegényebbek javára elfogadható, feltéve, hogy a társadalmi dinamika senkit sem rögzít valamilyen előre megszabott szerepben.
Bár Rawls műve elismerten meghaladta a klasszikus liberalizmust és utilitarizmust, bírálói kritizálják túl absztrakt voltát, módszertani individualizmusát és etikai fogalmainak olykori bizonytalanságát.
A gazdasági racionalitás nem enged teret a szolidaritásnak, ami igazságtalanságot okoz. A szabad piaci verseny kevés gazdagságot és sok szegényt eredményez, de az igazságosságot nemcsak a korlátlan individualizmussal, hanem a kényszeregyenlőség kollektivizmusával is szembeállítjuk.

Az igazságos élethez el kell fogadni a magántulajdont. A szegények, a hátrányos helyzetűek igazi védelme abban a lehetőségben mutatkozik meg, hogy a szabadságjogok és a bérviszonyok együttesen képessé teszik őket arra, hogy maguk is vállalkozóként jelenjenek meg. A minden embernek kijáró igazságosság és méltányosság megköveteli, hogy a munkásnak annyi bért fizessenek, amennyi az emberhez méltó élethez és a családeltartásra elégséges.

A keresztény szociális tanítás vallja, hogy minden ember abszolút értéket képvisel. Személyi volta felülmúlja a gazdasági és társadalmi kereteket. Minden ember élete fontos, függetlenül a gazdasági és társadalmi hasznosságától. A társadalmi igazságosság alapja a sokféleség elismerése és a segítség kölcsönössége. Egy társadalom életrevalósága azon múlik, hogy a különféle életformák változatosságát képes-e tolerálni, azaz a különbségeket az együttélés előnyére fordítani. A sokféleség fenntartáshoz fűződő közösségi érdek, a szolidáris együttműködés megtapasztalt előnyei, valamint a mások iránti részvét és tisztelet erkölcsi követelménye egyaránt azt sugallja, hogy egy társadalom ne tűrje el az embertelen bánásmódot egyetlen tagjaival szemben sem, és találjon megoldást az ínséget szenvedők megsegítésére. Csak a kölcsönös szolidaritás lehet igazságos.

A társadalmi igazságosság és szociá-lis szeretet nem zárja ki egymást, sőt, csakis szoros összetartozásban biztosítja az emberi társadalom fennmaradását.    A szociális szeretet kész a közjó önzetlen szolgálatára, nem sajnálja megadni mindenkinek a maga társadalmi rangjait. A társadalmi rétegek, osztályok, csoportok konfliktusait a szociális szeretet a megegyezés eszközével simítja el. „A ma igazságossága a tegnap szeretete, a ma szeretete a holnap igazságossága.”

A szeretet minimuma az igazságosság, ami az ember jogainak elismerését és tiszteletben tartását jelenti. Az igazságosság csak a szeretet által éri el a maga teljességét. Az emberi viszonyok egyedül a puszta igazságosság mércéjével nem szabályozhatók. A társadalmi szeretet alkalmassá tesz minket arra, hogy hatékonyan keressük minden ember javát úgy, hogy embertársainkat nem csupán egyéneknek tekintjük, hanem az őket összekapcsoló társadalmi dimenzióban is látjuk.

A szeretetnek jelenvalónak kell lennie a társadalmi viszonyokban, illetve azok egészében. A szeretet a legnagyobb rendű és legnemesebb társadalmi kapcsolati forma, amelynek a nemzetközi kapcsolatokat is át kell hatnia. Csak olyan emberiség örülhet valódi és tartós békének, amelyet a szeretet civilizációja ural.