Őry Mariann

Vélemény és vita

Európa-erőd

Álláspont. Az irány végre jónak tűnik – óvatosan nagyjából ennyit lehet leszűrni a salzburgi informális uniós csúcson elhangzott nyilatkozatokból

A migránsválság 2015-ös tetőzése óta folyamatos küzdelemben áll egymással két megoldási irányvonal. Az egyik a határvédelemre, a másik pedig a legális bevándorlásra és a menedékkérők elosztására helyezi a hangsúlyt. Kiteljesedni egyik irányvonal sem tudott eddig, a kötelező, automatikus elosztásnak a mai napig megvannak a befolyásos hívei, dacára annak, hogy a tesztnek szánt egyszeri elosztási kvóta látványos kudarcot vallott. Ez pedig még csak nem is elsősorban a vitába „beleálló”, elvi álláspontjuk miatt bírósági eljárást is vállaló visegrádiak miatt volt így, hanem a csendes többség miatt, akik ígértek ugyan, de nem teljesítettek.

A jobbközép politikusok között terjedő, józanságra már inkább emlékeztető álláspont szerint nincs értelme elosztásról beszélni, amíg a külső határainkat nem sikerül megvédeni, hiszen ez hosszú távon azért nem hangzik fenntarthatónak. Valóban nem az, sőt, ha a nyugati jobbközép politikusok mernének valódi véleményeket megfogalmazni, akkor azt is hozzátehetnék, hogy határvédelem nélkül a kvótázás Európa öngyilkosságát jelenti, a korlátlan utánpótlással rendelkező migránstömeg meghívását Európába.

A magyar álláspont három éve az, hogy meg kell védeni a határt, ebből pedig hazánk ki is vette a részét mindenféle uniós támogatás nélkül, sőt, rengeteg bírálat és támadás kereszttüzében. Ennek megfelelően üdvözölte is a magyar kormány, amikor 2016-ban a háromszáz fős Frontex ügynökségből európai parti- és határőrséget csináltak ötször annyi emberrel és kibővített feladatkörrel. Akkor sem kondultak meg vészharangok Közép-Európában, amikor az osztrák soros elnökség prioritásai közé bekerült a Frontex jelentős megerősítése, tízezer emberrel és hatáskörbővítéssel. Sebastian Kurz kancellárt nem is jobbról támadták, hanem a bevándorláspárti oldalról, többekből hisztérikus reakciókat váltott ki ugyanis az „Európa, ami megvéd” szlogen. Nem sokkal később Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke pedig arról beszélt, 2020-ra tízezer főből álló készenléti alakulatot kell felállítani, amely segítséget nyújt a tagállami határőröknek. Erről szólt az általa vezetett testület szeptemberi javaslata is.

Aggodalomra nem is ezek a tervek adnak okot, hanem mások mellett Angela Merkel német kancellár szavai, ő ugyanis nemrég már arról beszélt, hogy a határ menti tagállamoknak át kell adniuk bizonyos hatásköröket a Frontex javára. Ismét bedobta a varázsszót is, a szolidaritást, ami az elmúlt években köreiben egyet jelentett a kvótával, ez pedig a Brüsszelben tervezett közös menekültügyi ügynökséggel együtt már azért megkongatja a vészharangokat.

Egyértelműen a magyar kormány és az általa képviselt – egyre többek által támogatott – migrációs politika sikere, hogy végre Kurz is a határvédelem irányába alakítja a napirendet. Rogán Antal számolt be arról tegnap este, hogy a határőrizetről szóló indítványból kikerült az a rész, amely hatáskörök elvonását helyezte kilátásba. A vita persze csak most kezdődött, szóval megnyugodni korai, az Európai Bizottság kvótapárti hozzáállása pedig minimum gyanakvásra ad okot a továbbiakban is. Az viszont egyértelműen látszik, hogy egyre több tagállami vezető van a magyarhoz hasonló állásponton: a Frontex megerősítése fontos és jó, de lehetőleg ott segítsenek, ahol arra szükség van, ne a határukat eddig is hatékonyan megvédő országokban.

Az irány tehát jó, már csak haladni kell rajta. Európát meg kell védeni.