Ursula és a farkas

Különös farkastörténet tartja lázban Európát. Annak legalábbis azt a részét, ahol teljes fényében ragyog a jogállamiság. Mert hiszen az állatoknak is vannak emberi jogai, és micsoda dolog az, hogy az Európai Bizottság olyan javaslatot merészel előadni, amellyel a farkasok a szigorúan védett kategóriából a védett kategóriába kerülhetnek.

A mindenben összeesküvést sejtők azzal álltak elő, hogy az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen van a farkasokat fenyegető javaslat hátterében. A derék asszonyságnak ugyanis három évvel ezelőtt egy farkas megölte a pónilovát. Mégis csak hallatlan, mondja néhány német zöldpárti politikus, hogy Európa természetvédelmi politikáját Ursula asszony pónidrámája irányítja.

A farkasirtó terv életbe lépéséhez az EU tagállamok és az Európai Parlament jóváhagyása kell. Ezt előkészítendő, az Európai Bizottság elemzéssel állt elő, megállapították, hogy a farkasok létszáma erőteljesen nő, két évvel ezelőtt húszezernél is több ordast számláltak, amik évente hatvanötezer haszonállatot ölnek meg.

Az Ursula von der Leyenre lesújtó lógyilkosság Burgdorf falujában történt. Az elnök asszony harmincéves, Dolly nevű lovacskáját ölte meg a GW950m nevű, később DNS-mintával azonosított ragadozó. A hatóságok azt is kiderítették, hogy a lóölő farkas igen sok másik állatot is elpusztított. Birkákat és teheneket. Kiadták rá tehát a kilövési engedélyt. Ennek még az sem lehetett akadálya, hogy a farkasok védett fajnak számítanak felénk. Annyira, hogy például a Svájcból Magyarországra vándorló, jeladóval ellátott farkaskolléga útját tömegek kísérték részvétteli figyelemmel, majd eltűnése után óriási népharag zúdult az állatot állítólag lelövő kisgyerekre.

De vissza Németországba. Ursula von der Leyen a póniját ért halálos támadás utáni hetekben arra utasította az Európai Bizottságot, hogy vizsgálják felül a farkasok védelmének szabályait. Néhány hónappal később ugyanabban a tárgyban már mélyreható elemzéseket kért. Mindezek ellenére akkor is, azóta is minden farkasügyi illetékes kikéri magának, hogy Ursula asszonynak bármiféle köze lett volna a mostani farkastizedelő bizottsági indítványhoz.

Mi lehet tehát a megoldás? Frank Fas német farkasszakértő komoly nyilatkozatot tett ebben az ügyben. Elmondta, hogy ki lehet ugyan lőni a sorozatgyilkos négylábúakat, de ez nem egyszerű, arról nem is beszélve, kétséges, hogy nem is a bűnöst terítik le. Ehelyett azt javasolta, hogy minden, farkasok által fenyegetett állatot jobban el kell keríteni, mint addig. Méghozzá elektromos kerítést javasolt.

Amikor az Ursula von der Leyen pónitulajdonos által vezetett Európai Unióban az ilyen történetek ekkora figyelmet kaphatnak, eszünkbe juthat, hogy például a farkasoknál sokkal veszélyesebb lények megfékezésére nincsenek meg még az olyan egyszerű eszközök sem, mint a kerítés. Amikor bezúdultak tíz évvel ezelőtt ide a farkasoknál azóta lényegesen nagyobb fenyegetést megépítő migránshordák, úgy köpködték Magyarországot a jogállamisági forradalmárok a kerítésért, mint azóta is. Nem számít, hogy hány embert erőszakoltak, gázoltak halálra, késeltek meg, lőttek agyon. Az úgynevezett menekültek.

Ha pedig Ursula asszony farkastörténetét együtt szerepeltetjük bármiféle migrációval kapcsolatos üggyel, azonnal megkaphatjuk, hogy dehumanizáló európaiatlanok vagyunk.

Pedig nem mi mondtuk, hogy ember embernek farkasa.

A szerző író