„No, Karcsi, most át foglak világítani!” – jelentette ki J. Károly, közben a teknőst kivette a terráriumból, s ráhelyezte a konyhaasztalra, melyen hevenyészett vizsgálati pultot rendezett be. Felkészülve egy esetleges balesetre, mert nem emlékezett rá, hogy Karcsinak mikor volt legutóbb ürüléke, egy vastagabb csomagolópapírt vágott a műanyag tálcára. A teknős rágni kezdte a papír sarkát, pedig az nem hasonlított a kínai kelhez, amit a hétvégén vásárolt neki J. Károly a piacon.
Az éjjeliszekrényéről a tálca mellé került az olvasólámpa, az égőjét kicserélte egy erősebbre, ami akár az egész lakást is képes lett volna bevilágítani. A hirtelen az egész asztalt beborító fényárban eszébe jutott, hogy ha nem spórolna annyit az árammal, akkor lassabban romlana a szeme, viszont ha jönnek a szankciók, meg fog vakulni. A szemüvege látásjavító képességeit ennek ellenére föl kell javítani. Ezért a középiskolás korából relikviaként őrzött mikroszkópot is előkereste a szekrény mélyéből. Meglehet, hogy tényleg talál a teknős páncélja alatt egy rejtett lehallgató készüléket, és a sorozatszám azonosításához jól jöhet a mikroszkóp.
J. Károly nem tudta, hogy mire számítson, ám úgy volt vele, hogy mostanában ezt senki nem tudja, ezért fel kell készülnie a legrosszabbra. Kiderülhetne ugyan, hogy Karcsi nem is hím, hanem nőstény teknős, de azt sem bánná, mert már megszerette, felvonulni meg úgysem fog, és ő eztán is Karcsinak szólítaná. Ha valóban lenne a páncélja alatt egy lehallgató, csak jót nevetne magában, mert az ügynökök napestig fürkészhetnék a csendet, a gondolatait pedig úgysem tudnák lehallgatni.
De mi van, ha Karcsiba mesterséges intelligenciát telepítettek?! Ezt a lehetőséget sem szabad kizárni! A teknős általában ostoba tekintetet szegez rá, semmi jelét nem mutatja az intelligenciának. Néha csipásan hunyorog, de ez nem az algoritmus, hanem a vitaminhiány miatt van. Egyébként, jutott hirtelen J. Károly eszébe, amikor megvásárolta Karcsit, fölöttébb gyanúsan viselkedett a kisállat-kereskedő, s mielőtt beletette a kartondobozba, lehet, hogy kicserélte egy ukrán ügynökteknősre. A szavazólapjával is úgy járt, hogy este még megvolt, reggelre nem találta. Lehet, hogy Karcsi ette meg? De elhessegette magától a gyanakvást, addig nem ítélkezik a teknős fölött, míg át nem világította.
Elgondolkodott, hogy mi okozná a legnagyobb csalódást, ha végül találna valamilyen titkot Karcsi múltjában, vagy kiderülne, hogy saját profilja van a közösségi oldalon, s teknősök, kígyók és békák meg gyíkok tízezrei követik. Miután megbarátkozott minden lehetőséggel, beleértve a mesterséges intelligenciát és a teknősalom alatt rejtegetett mentelmi jogosítványt is, arra a megállapodásra jutott magával, hogy csupán egyetlen esetben válna meg Karcsitól.
Ha kiderülne, hogy nem is görög teknős, hanem tiszai.
A szerző irodalomtörténész