Mindkét fél másként magyarázza a napokban lezajlott Alternatíva Németországért (AfD) -ellenes tüntetéssorozat utóéletét. A demonstrációk szervezői – a kormánykoalíció pártjai a volt kommunista országokra jellemzően állami szintre emelték az eseményt – győzelemként ünnepelték, hogy a történtek után a migránsellenes AfD népszerűsége 1,5 százalékkal esett. Az AfD is ünnepelt, mert valószínűleg rosszabb következményekkel számolt, a párt országos választói támogatottsága viszont így is 20 százalékos, ezzel a jobbközépnek mondott ellenzéki – valójában inkább globalista – CDU és a CSU mögött megőrizte második helyét a népszerűségi ranglistán. Az uniópártoknak 30 százalék körüli a támogatottsága.
A tüntetések szervezői szerint országosan egy tucat helyszínen, állítólag 250–300 ezer ember masírozott a 85 milliós állam több nagyvárosában, jelszavakat skandálva ócsárolták az AfD-t.
Soha jobbkor nem jöhetett volna ez a tüntetéshullám a kormánykoalíció három pártjának, a szociáldemokratáknak, a zöldeknek és a szabaddemokratáknak. A berlini kormány népszerűsége mostanság ugyanis padlót fogott. Mintha előre megtervezték volna a szimpatizánsok felrázását célzó tüntetéseket.
Mint ahogy ez is történt. A demonstrációkra ürügyül az a titkos találkozó adott okot, amelyen osztrák és német szélsőjobboldali csoportok tagjai vettek részt, és arról folyt a diskurzus, hogy miként lehet több millió migránst, azokat is, akik már megszerezték a német állampolgárságot, rövid úton kiebrudalni Németországból.
A fősodratú sajtó felkapta a témát, és elkezdte a jól ismert maszatolást. Például azért, hogy a találkozón részt vett Roland Hartwig, akit az AfD alelnökének tituláltak, annak ellenére, hogy nincs is semmilyen pártfunkciója, és nem is kapta pártfeladatául, hogy elvegyüljön a szélsőjobbos közegben. Vagyis Hartwig személyét túldimenzionálva a baloldal azt a látszatot keltette, hogy az AfD hivatalosan vett részt a szélsőjobboldali találkozón, egyetértve a migránsok tömegeinek kiebrudalásával. Olyan feltételezések is nyilvánosságra kerültek, amelyek szerint Hartwig állítólag kijelentette, hogy a migránsok kitelepítésének ötletét az AfD vezetése elé akarja vinni. Állítólag! Alice Weidel pártelnök egy pillanat alatt rúgta ki Hartwigot az AfD-ból. Ez ugyan kárenyhítésnek jó volt, de a baloldal, élén a koalíciós pártokkal, nem engedte el a témát, úgy szétkapta, mint kutya a lábtörlőt. A szándék világos volt: az AfD-t be akarták tolni szélsőjobboldali és neonáci alakulatok közé, ezzel is kompromittálva.
Az a tény viszont, hogy az AfD szimpatizánsainak aránya csak ilyen kis mértékben csökkent, figyelembe véve a potsdami kivándorlási vita körüli koordinált médiakampányt, azt mutatja, hogy a német lakosság jelentős része fogékony a migránsok kitelepítésének ötletére. A közvélemény nagy része ma már azt mondja, hogy a migránsok több kárt okoznak, mint amennyi hasznot hoznak.
Ami pedig a tüntetések spontaneitását illeti, erősen elgondolkodtató, hogy a tavaly novemberi szélsőjobbos találkozó híre miért január közepén szivárgott ki, éppen akkor, amikor a kormánykoalíció a gazdatüntetések és a magas energiaárak, valamint több más ok miatt komoly problémákkal szembesül. Ez azért is furcsa, mert a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal az AfD-t már jó ideje részben szélsőséges jobboldali pártnak minősítette. Ez azt is jelenti, hogy a párt a titkosszolgálatok látókörébe került. Pont a novemberi szélsőjobbos találkozóról ne tudtak volna? Sokkal inkább a problémákról való figyelemelterelésről van szó, mint spontán tüntetésről.
A másik nem elhanyagolható furcsaság, hogy a novemberi szélsőjobbos találkozón a CDU-hoz közel álló személyek is megjelentek. Ezt érdekes módon egyetlen kormánypárt vagy baloldali szervezet sem kifogásolta. Mintha ott sem lettek volna. Nem is csoda, hiszen az ellenzéki uniópártok politikája nem sokban különbözik a baloldali kormány véleményétől, egyben titkos szövetségesei a mostani hárompárti globalista koalíciónak, és ugyancsak támogatják az illegális migrációt is.
Most pedig megy a latolgatás és szervezkedés, hogy miképpen lehetne még jobban aláásni az AfD tekintélyét és népszerűségét.
Valószínűleg sehogy. Novemberben Szászországban tartományi választások lesznek. A berlini koalícióban résztvevő legnagyobb párt, a szociáldemokraták jelenleg a tartományban három százalékon állnak. Még a helyi parlamentbe se kerülnének be, ha most lenne a választás. Az AfD pedig egyedül, koalíciós partnerek nélkül alakíthatna kormányt Szászországban.
A szerző főmunkatárs