G. Fehér Péter

Vélemény és vita

A csehek nem bírják a norvég gázt

Csodagyereknek számított a térségben, most meg gazdaságilag és politikailag is megrogyott. Ez ma Csehország helyzete. Az ország megalakulása óta a legnagyobb tüntetés zajlott le a minap Prágában. Nem is csoda, hiszen a kormány nagyon komoly megszorító intézkedések bevezetésére készül. A sarcolás célja, hogy csökkentsék a költségvetés hiányát, és ezt a vállalatoknak és a magánszemélyeknek mind meg kell majd fizetni. A kormány szerint az intézkedéseknek jövőre 97 milliárd cseh koronával (4 milliárd euró), 2025-ig pedig 150 milliárd koronával kellene csökkenteniük a költségvetés hiányát.

A jövőben magasabb adót kell majd fizetni a gyógyszerek és az alkohol után, de emelik a társasági adót is. A szakszervezetek pedig pont az ellenkezőjét akarják: a kormány költsön többet az egészségügyre és az oktatásra.
Logikus a kérdés, hogy a mintagyerek mitől süllyedt ilyen mélyre? Mitől lett az eddig az Európai Unió egyik gazdaságilag legstabilabb államának költségvetésében tátongó lyuk?

A dolgok megértéséhez álljon itt néhány idézet. „Egyetlen orosz gázmolekulát sem vettünk az éppen egy éve átadott hollandiai eemshaveni LNG-terminálon keresztül” – hirdeti büszkén a cseh állami tulajdonú CEZ energetikai vállalat szeptemberi közleménye. Tegyük hozzá, hogy a hajók többsége az Egyesült Államokból, louisianai és texasi terminálokról szállított cseppfolyós földgázt Európába. „Csehország az idei első fél évben nem hozott be Oroszországból földgázt” – jelentette ki Jozef Síkela cseh ipari és kereskedelmi miniszter júliusban. Ugyancsak ettől a tárcavezetőtől: „Az orosz gázt többek között norvég földgázzal helyettesítettük.”

Brüsszelben és Prágában örömtüzeket gyújtottak, hogy a csehek teljesen le tudtak válni az orosz gázról. Úgy látszik azonban, hogy nyilván a memóriazavar következtében mindenki elfelejtette hozzátenni, hogy az amerikai és a norvég gáz jóval drágább Csehország számára, mint az eddig használt orosz gáz. Az Eurostat idén októberben közzétett adatai szerint az EU-ban a háztartási gázárak Hollandiában voltak a legmagasabbak (0,2481 euró/kWh), míg Magyarországon a legalacsonyabbak (0,0337 euró/kWh) 2023 első felében.

Az orosz gázról való leválásnak bizony ára van és ezt a lakosságnak kell most Csehországban megfizetnie. De nem csak a gáz lakossági áráról van szó.

Csehországban a lakosság egy részénél komoly gondok adódtak a gázkazánokkal a Norvégiából importált földgáz minősége miatt. A probléma a szulfát mennyiségével van, amely jóval magasabb, mint a korábban importált orosz földgáz esetében volt. A gázkazánoknál gyakorivá vált az alkatrészcsere, amely esetenként jelentős kiadást okoz a tulajdonosnak.

Nehéz lenne azt mondani, hogy a cseh költségvetés problémái és a kormányzati megszorító intézkedések között nincs összefüggés.

Nyilvánvalóan van, ha nem lenne, akkor a hangzatos szavak ellenére, miért kezdett Csehország megint orosz gázt vásárolni. Ja, ezt azért nem verték nagydobra.

A szerző főmunkatárs