Erre mondja a magyar közmondás: Maga alatt vágja a fát. Az egyik értelmezés szerint ugyan nem egyszerű saját magunk alatt vágni a fát, de azért megoldható. Az ilyen eset nagy pofára eséssel ér véget. Olyankor hangzik el a szólás, amikor az illető nem hajlandó tudomást venni róla, hogy maga ellen cselekszik.
Ahogy most állnak a dolgok, Zelenszkij pontosan ezt teszi, minden elkövet, hogy Ukrajna a rossz helyzetből még rosszabb állapotba kerüljön. Gyakorlatilag ma már katasztrofálisnak is nevezhetjük a szomszédos ország helyzetét. Az ukrán elnök, bár eredetileg nem így képzelte, sokat tett ezért.
Zelenszkij leglátványosabb húzása, az volt, hogy nagyon keményen összerúgta a patkót Lengyelországgal. Pedig Varsó hatalmas összeget fordított Kijev megsegítésére, nagyságrendileg annyit, mint amennyit évente saját hadseregének fejlesztésére áldoz. Viszonzásul még gesztus szintjén sem kapott semmit. Például idén júliusban, amikor közös megemlékezést tartottak a volhíniai mészárlás – a második világháború alatt az ukrán fasiszták által a lengyelek ellen elkövetett tömeggyilkosság – 80. évfordulóján, Zelenszkij elzárkózott az elől, hogy a jeltelen tömegsírokba temetett áldozatokat exhumálják, és méltó végtisztességet adjanak nekik.
Viszont az ukrán elnök Lengyelországot feljelentette a különböző nemzetközi szervezeteknél, amiért az Ukrajna ellen gabonaimport-tilalmat vezetett be. Zelenszkij a legkisebb megértést sem mutatta a lengyel kormány iránt, amelyik október közepén választások előtt áll, és amelyiknek ugyanolyan külföldi beavatkozással kell szembenézni, mint amilyennel Magyarországnak tavaly áprilisban.
De talán igazságtalanok vagyunk Zelenszkijjel, ha a hálátlanságért csak őt hibáztatjuk. A legfrissebb hír szerint Franciaország és Németország könnyített és gyors uniós felvételt ígért az ukrán elnöknek, ha sikerül megbuktatnia a jelenlegi konzervatív-nemzeti kormányt, történetesen a most sorra kerülő választásokon.
Ha ennek a Zelenszkijnek egy csepp esze is lenne, akkor rájöhetne arra, hogy a két európai nagyhatalom az orránál fogva vezeti. Az uniós tagsághoz az összes tagállamnak a beleegyezése kell, és hát Lengyelország, a történtek után, aligha fog ebbe belemenni. Így vállalja el Zelenszkij a piszkos munkát.
De még az is lehet, hogy Szlovákia sem lesz továbbiakban partnere Ukrajnának. Ez attól függ, hogy mit hoz a most hétvégi választás. Mert ha Robert Fico pártja győz és kormányt is tud alakítani, akkor Zelenszkij megnézheti magát. A volt miniszterelnök már belengette, hogy hatalomra kerülése esetén egy puskatöltényt sem ad Ukrajnának.
Szorul a hurok Zelenszkij körül, egy nap arra fog felébredni, hogy az egyetlen szomszédjával sincs jó viszonyban, mert hogy még Bukarestnek sem tetszik az, ahogy Ukrajnában az ottani románokkal bánnak.
A kárpátaljai magyarok folyamatos zaklatása miatt pedig a magyar politikai vezetés egyértelműen fogalmazott: amíg a magyar kisebbség sorsa nincs garanciálisan rendezve Kárpátalján, addig szó sem lehet Ukrajna semmilyen EU- vagy NATO-csatlakozásról. Mert hogy mind két nemzetközi szervezethez való csatlakozásához Magyarországnak hozzá kell járulnia.
Nem úgy néz ki a helyzet, hogy Zelenszkij értene a szóból, vagy egy kicsit is tudatában lenne annak, hogy a Nyugat eszközként használja a szomszédos országok belügyeibe való beavatkozásra vagy éppen provokálására. Most már oda jutottunk, hogy nyugodtan ki lehet jelenteni: Ukrajna 2014 óta egyre szélsőségesebb politikát folytat, ennek következtében az országban tombol a magyargyűlölet, amely Zelenszkij elnöksége alatt érte el – eddigi – csúcspontját.
Mindez a saját maga alatti favágás iskolapéldája.
A szerző főmunkatárs