A közös növekedés a legjobb módja a kockázatcsökkentésnek

A Mr. Lin étterme egy szerény, kínai stílusú étkező, amely a budapesti Szent István-bazilika közelében található, elegánsan belesimulva környezetébe. Az újra fellendülő, járvány utáni turizmus láthatóan jót tett az üzletnek. „A városnézésen kívül befektetési céllal is jönnek ide – mondta Mr. Lin –, a CATL vezető tisztviselői közül is sokan étkeznek az éttermemben.”

A CATL, avagy a Contemporary Amperex Technology Co. Limited a világ legnagyobb, elektromos járművekbe használt lítium-ion akkumulátor gyártója. A cég összesen 7,34 milliárd euró értékű beruházással érkezett Magyarországra, ahol akkumulátorgyárat fog építeni. A tervezett gigagyár várhatóan 9000 új munkahelyet teremt majd a helyi lakosok számára, és hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország úttörő szerepet töltsön be az európai zöld átállás megvalósításában.

Egy másik kínai autógyártó, a Nio Biatorbágyon hozza létre első tengerentúli üzemét az energiatermékek európai gyártó-, szolgáltató- és kutatás-fejlesztési központjaként. A kínai CMC vállalat Kaposváron építette meg Közép-Európa legnagyobb napelemes üzemét, amely 5 százalékkal növeli Magyarország fotovoltaikus kapacitását és 120 ezer tonnával csökkenti a szén-dioxid-kibocsátását. Ezek a projektek sokatmondóak a Kína és Magyarország közötti élénk együttműködésről és annak előnyeiről. Magyarország külügyminisztere a közelmúltban, a Tiencsinben rendezett nyári davosi fórumon azt mondta: „Kínára úgy tekintünk, mint egy olyan országra, amellyel ha együttműködünk, sok hasznot hozhatunk belőle”.

A történet pedig nem áll meg itt. A hivatalos statisztikák azt mutatják, hogy 2012 óta a Kína–KKE kereskedelem éves átlagban 8,1 százalékkal nőtt, és a kelet-közép-európai országokból származó kínai import még gyorsabban, évi 9,2 százalékkal növekedett. A Kína keleti kikötővárosában, Ningpoban a múlt hónapban megrendezett China-CEEC Expo & International Consumer Goods Fair nyüzsgött az üzleti életben jártas európai kiállítóktól. Kínai partnerekkel kötöttek szerződéseket a termékek széles skálájáról, beleértve a magyar kijelzőket és más EU-s földrajzi árujelző rendszer termékeit is.

Kína gazdasági kapcsolatai az Európai Unióval szintén nagy dinamizmust mutatnak. Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője egy közelmúltbeli nyilatkozatában kommentálta az EU és Kína közötti jelentős gazdasági kapcsolatokat, és megjegyezte: „A Kínával folytatott kereskedelmünk naponta körülbelül 2,7 milliárd dollárt tesz ki.” A kínai vállalatok az innováció és a fejlett technológia révén jelentős mértékben hozzájárulnak Európa fejlődéséhez.

Az utóbbi időben sok szó esik a kockázatmentesítésről, többek között Európában is. Valójában azonban a kockázatok megelőzése nem összeegyeztethetetlen az együttműködéssel. A globalizáció a világgazdaságot összekapcsolódások és függőségek gigantikus, bonyolult szövedékévé változtatta, amelyben az országok együtt boldogulnak vagy pusztulnak el. A függőségeket dialektikus szemszögből kell szemlélni. A függőség túlzásba vitele meggondolatlan, még inkább az az egymásrautaltságot egyszerűen egyenlővé tenni a bizonytalansággal. Valójában a kockázatmentesítés melletti érv elhalványul Kína gyümölcsöző és virágzó együttműködése előtt Magyarországgal és Európával, amint azt fentebb említettük.

Ennél is fontosabb, hogy a kockázatmentesítés még nagyobb kockázatnak teszi ki Európát és a világot, mivel azzal fenyeget, hogy a világ újra rivális blokkokra szakad, hidegháborús stílusú törésvonalakat jönnek létre, amelyek megváltoztatása évtizedekig – ha nem tovább – is tarthat, és ami a világ szétesésétől félve visszaszorítja a gazdaságot a nemzeti korlátok mögé. Az IMF becslése szerint a kereskedelem széttagoltsága hosszú távon akár a globális GDP 7 százalékába is kerülhet.

Kína és Európa partnerek, nem riválisok. Mindkét fél kifejezett vágya, hogy megszilárdítsák és megerősítsék gazdasági kapcsolataikat, kiaknázzák kölcsönös komplementeritásukat, valamint bővítsék és előre mozdítsák az együttműködést a zöld energia, a digitális gazdaság területén a közös jólét elérésének érdekében. A 20. évfordulóján fennálló Kína–EU átfogó stratégiai partnerség nagyobb bizonyosságot és stabilitást biztosított a gyorsan átalakuló világ számára, és nagy ígéretet jelent mindkét fél számára és rajtuk túl is.

Ahogy a kínai kormányfő berlini látogatásán rámutatott, az együttműködés hiánya jelenti a legnagyobb kockázatot, a fejlesztés hiánya pedig a legnagyobb bizonytalanságot. Az éghajlatváltozás és a globális kormányzás páratlan kihívásaival, valamint az átalakuló technológiai fejlődés által hozott példátlan lehetőségekkel szemben a közös növekedés a legjobb módja a kockázatcsökkentésnek.

Mr. Lin’s restaurant is a modest Chinese-style eating house, sitting elegantly near St. Stephen’s Basilica in Budapest. The rebounding post-pandemic tourism has kept his business humming. “Apart from sightseeing, they also come here for investment,” Mr. Lin said, “Many of CATL’s senior officials have workday meals at my restaurant.”

CATL, or Contemporary Amperex Technology Co., Limited, is the biggest lithium-ion battery manufacturer for EVs in the world. It is building a battery plant in Hungary with a total investment of 7.34 billion euros. The planned gigafactory is expected to create 9,000 new jobs for local people and contribute to Hungary’s endeavor of turning itself into a pioneer in delivering the European Green Deal.

Another Chinese carmaker Nio will set up its first overseas plant in Biatorbagy as its manufacturing, service, and R&D center for power products in Europe. China’s CMC built Central Europe’s biggest solar plant in Kaposvár, which represents a 5 percent increase in Hungary’s photovoltaic capacity and a 120,000-ton reduction in its carbon emissions. These projects speak volume about the vibrant cooperation between China and Hungary and the benefit it delivers. As Hungary’s foreign minister said during the recent Summer Davos Forum in Tianjin, “We look at China as a country with which, if you cooperate, you can take a lot of benefit out of it.”

And it does not stop here. Official statistics show that since 2012, China-CEEC trade has grown at 8.1 percent on a yearly average and China’s import from CEECs has grown even faster, at 9.2 percent per year. The China-CEEC Expo & International Consumer Goods Fair, held in China’s eastern port city of Ningbo last month, bustled with business-savvy European exhibitors. They signed contracts with Chinese counterparts over a wide range of products including Hungarian display screens and other EU geographical indications system products.

China’s economic ties with the European Union have also seen great dynamism. Josep Borrell, EU high representative for foreign affairs and security policy, commented in a recent statement on the substantial economic ties between the EU and China and noted, “Every day, our trade with China is around US$2.7 billion.” Chinese enterprises are making notable contributions to Europe by bringing innovation, scalability and advanced technology.

Lately, talks about de-risking abound, including in Europe. But in fact, forestalling risks is not incompatible with cooperation. Economic globalization has turned the world economy into a gigantic, intricate web of interconnections and dependencies in which countries prosper or perish together. Dependencies should be viewed from a dialectical perspective. Over exaggerating dependency is ill-advised, even more so is simply equating interdependence with insecurity. Indeed, the argument for de-risking pales in face of the fruitful and thriving cooperation China has with Hungary and Europe as noted above.

More importantly, de-risking puts Europe and the wider world in even greater risk, as it threatens to split the world into rival blocs, create Cold-War-style faultlines that may take decades, if not longer, to mend, and push countries back behind national economic barriers for fear of potential world disintegration. The IMF estimated that trade fragmentation could cost up to 7 percent of global GDP in the long term.

China and Europe are partners, not rivals. It is the expressed desire of both sides to consolidate and strengthen their economic ties, to tap into their mutual complementarity and expand and advance cooperation in green energy, digital economy and other areas, and to pursue common prosperity. The China-EU comprehensive strategic partnership, in its 20th anniversary, has provided more certainty and stability to a rapidly transforming world and holds great promise for both sides and beyond.

Just as the Chinese premier pointed out during his visit to Berlin, the lack of cooperation is the biggest risk, and the lack of development is the biggest insecurity. Facing the unparalleled challenges of climate change and global governance as well as the unprecedented opportunities brought by transformative technological advances, growing together is the best way to de-risk.