Helyreállítjuk a haza tisztességét

Istenem, istenem! Csak kapkod az ember a szívéhez, hogy mi lesz így velünk, mert olvassa a harsány, ijesztő címet: Dobrev Klára elhagyja az országot. Jézusom, hova leszünk, mi lesz a magyar demokráciával, amely ugyan már nem népi, de mégis a miénk, és láthatóan igen törékeny. Már, ha létezik még egyáltalán ezekben a kemény, orbáni időkben. Aztán a kezdeti ijedelem után a cikkből kitetszik, hogy Őfelsége III. Károly brit király árnyékkormányával találkozik Dobrev Klára és árnyékkormányának több tagja. Sőt az is kiderül, hogy „Azt építjük, amit Orbán mindennap rombol: a hitet a nagyvilágban is, hogy Magyarország majd visszatér a tisztesség, a partnerség, a felelősség útjára. Mi nyugatos Magyarországot akarunk. Barátokat, szövetségeseket, nyugalmat, gyarapodást. Dobrev Klára elfogadott partnerként megy ma Londonba.”

De ezt már férjurától, Gyurcsány Ferenctől tudjuk meg, aki azt is kijelenti, hogy „Talán most majd többen értik: az árnyékkormány nem kommunikáció, nem a Demokratikus Koalíció pártügye, hanem remény, hogy helyreállítjuk a haza tisztességét itthon és külföldön. Jöjjenek velünk ezen az úton!”

Hát mit mondjak, megyünk. Hogyne mennénk. Részemről rögvest indulok. Rohanok. Akár bekötött vagy kilőtt szemmel is. Tele, tele bizalommal. Elvégre láttam én is, milyen a Szemlőhegyi Köztársaság, az igazi demokrácia. Igen, láttam, szerencsém volt, nekem volt mivel néznem. Láttam, hogy Őszödön beszédet mond a miniszterelnök, hallottam, hogy ellopták a szakdolgozatát, s meghatódtam, hogy a világon egyedül ő bérmálkozik rendszeresen, és gondolom, imádkozik is érettünk, bűnösökért. Mert bizony ez a szent életű férfiú már csak ilyen. És ez csak egy virtigli demokráciában lehetséges. Az emberek szabadon verhetik a rendőröket – ezt éppen Dobrev Klárától tudom, aki az mondta, 2006 októberében nem volt itt rendőrterror, hanem éppen rendőri erőket nyomorítottak meg bitang ellenforradalmárok. Illetve, magát az ellenforradalmár szót még a nagypapája, a jóságos Apró Antal bácsi emlegette gyakorta. A hős szemlőhegyiek meg mára a vörösingesektől átálltak a Pál utcaiakhoz. Vagy inkább azok hozzájuk, bár ez még egy friss, harsány demokráciában is kicsit bonyolult. Mint az ellopott szakdolgozat. Egyébként gondolkodtak már azon, ki lop el egy szőlészetről szóló, mégoly veretes szakdolgozatot? Vagy hogy ki juttatta el az őszödi beszéd felvételét az akkor Gyurcsány-kézen levő Magyar Rádióhoz? És miért merte, hogyan merte odavinni és nem az ellenzéki sajtóhoz? Na ugye, mekkora szabadság volt.

Persze, most ez is veszélybe kerül, ha a Londonban árnyékoló Gyurcsányné örökre itt hagy bennünket. De nem, hál’ istennek, mindenkit megnyugtatott, hogy „Nekünk az EU-tagság az életünket jelenti, a megmaradásunkat a népek tengerében. Ha elveszítjük, akkor generációkra elveszítjük a reményt, hogy Európához fogunk tartozni és európai jólétben fogunk élni. Mi, DK-sok nem fogjuk hagyni, hogy ez megtörténjen! Amíg mi itt vagyunk, addig Magyarország az EU és a NATO tagja lesz.”

Úgyhogy Magyarország árnyéknépe, van jövő, van remény! Áll még Szemlőhegyen Ősbuda elkobzott vára! Én ettől olyan lelkes lettem, hogy rögvest önként jelentkezem is, no nem, nem szemkilövésért, csupán néhány állami pofonért. Mert a ragyogó jövőt, a nagy-nagy gyurcsányi boldogságot saját szememmel szeretném majd látni.

A szerző újságíró