Ma azon merengek, hogy vajon miért utálja, szinte leplezetlenül, a magyar balliberális értelmiség a magyar sportot? Morfondírozásom alapja a nevezett kör egyik legszélsőségesebb írástudójának, Föld S. Péternek a legfrissebb műremeke, melyet „Hosszú Katinka elfogyott" címmel tett közzé. Se helye, se haszna nem lenne, hogy hosszan idézzek a zavaros levezetésből, de a lényeg könnyen összefoglalható: Katinka akkor tetszett a szerzőnek, amikor hat éve nyilvánosan összetépte a Magyar Úszó Szövetség 12 milliós támogatási ajánlatát, akkor még bátor volt, mert szembeszegült a hatalommal. Ráadásul az időben Shane Tusup volt az edzője és párja, egy igazi amerikai (!), nem csoda, hogy jöttek is az eredmények! Ám azóta az úszófenoménról állami támogatású film készült (Sőt, egyszer járt Orbán Viktornál is a Karmelitában, nyilván ez az eredendő bűne!), ezért ő is része lett a hatalomnak, persze le is áldozott a csillaga... és Novák Katalin... nem folytatom, úgyis mindenki ismeri a szokásos mantrákat...
A valóság persze az, hogy Tusup egyszerűen egy kezelhetetlen, agresszív barom, aki idehozta a pökhendi „amerikaiság" minden ellenszenvességét, nemrégiben éppen egy ismert magyar színésznő menekült el a vele folytatott kapcsolatból. Katinka pedig már elmúlt 33 éves. Nyilván túl van pályafutása zenitjén, de csillaga örökké ragyogni fog, amit ezután nyer, az már csak ajándék. Küzd, harcol, és még mindig ott van a világ élvonalában.
És akkor most térjünk vissza az alapkérdéshez. Egykori sportújságíróként volt módom a legnagyobbakkal beszélgetni – összesen talán kettőt ismertem, akik balliberális elveket vallottak. És ez nem véletlen. Egyrészt, mert ahogy Farkasházy Tivadar megmondta, ő futballban is a magyar válogatott ellen szurkol, mert ha nyerünk, az jó Orbán Viktornak. Másrészt – és ez a fontosabb! – a sport mérhető, többnyire igazságos és a teljesítményen alapul. A sportban nem belterjes kritikusok, NGO-k és lila lelkű melegjogi aktivisták döntenek díjakról, sikerekről – ahogy a régi sportújságírói mondás tartja, „A Fradi–Dózsa 1–0, az minden rendszerben 1–0”. Ez a tiszta, emberi játszma a balliberálisoknak nem pálya.