Nagy Ervin

Vélemény és vita

Közönyben fogant nemzedék?

A rendszerváltoztatás óta felnőtt egy generáció, amitől Magyarország sokat vár, és amely többre hivatott, mint az előtte járók, mégis köztük hangoskodik egy erőszakos kisebbség, amely rest, igénytelen, így közönyös a nemzet iránt.

Egy szabad világ gyermekei cseperednek fel közöttünk, szemünk láttára ébrednek öntudatukra olyanok, akiknek az Orbán-korszak történelmi lehetőséget kínál azzal, hogy lebontotta a posztkommunizmust. Éppen ezért ijesztő látni és hallani azt a tenyérbemászó, üresfejű kivagyiságot, az alázat és a múlttal szemben tanúsított tisztelet hiányát, ami a huszonévesek hangos kisebbségét jellemzi. Momentumnak hívják őket.

Tényleg vacak egy társaság! Lenne rajtuk fogás bőven, hisz borzalmasan ostobák, lusták és süt róluk az undorító feljogosítottság érzése. Többet kellene ezzel foglalkozniuk a Fidesz és a KDNP ifjúsági szervezeteinek, meg minden más jobboldali generációs mozgalomnak, rá kellene mutatniuk, hogy nem trendi a nemzettel közönyösnek, a jövővel utópistának, a jelenben meg hülyének lenni – bármilyen elirigyelt életet is élhetnek egyesek az exkommunista papáknak és mamáknak hála. Mert a legtöbbjük oda született, ahol azt gondolják, hogy hatalom öröklődik, mint Fekete-Győréknél, Donáth Annáéknál és Cseh Katalin családjánál. És így tovább… pedig nem, tényleg nem jár nekik több!

Meg kell mutatni, hogy csak az a teljesítmény megsüvegelendő, ami mögött szorgalom és alázat van. Ez pedig a nemzeti, jobboldali pártok ifjúsági szervezeteinek dolga – nem lehet megspórolni a munkát. Nekik kellene a hamis politikai trendeket szétcincálniuk. Tehetség, munka, teljesítmény és közösségépítés – ez működik csupán hosszú távon. Minden más csak rongyrázás, a parlamentben és az önkormányzatokban is, amit meg lehet hagyni a momentumos bikaborjaknak. Az való nekik!

Reméljük, hogy nem generációs problémáról, hanem egy nemzedék részének kulturális csődjéről beszélünk csupán, ami hála Istennek nem fertőzte meg a korosztály egészét. Hisz e remény élteti a magyarság jövőjébe vetett hitet. E nélkül értelmetlenné válik minden fáradságos erőfeszítés a saját tengelye körül forgó Magyarországért.

A magabíró nemzet önereje öröklődik, mert – ahogy a történelmünk bizonyította – ez a természete. A kérdés az, hogy a fáklyát megragadó nemzet alkalmas és hivatott lesz-e a lángot tovább vinni, vagy úrrá lesz-e rajta a nemzeti közöny? Az amerikanizálódás, a kritika nélküli nyugatosodás, a gyáva utánzás. A restségből eredő esztelen mimézis.

Mert a szellemi igénytelenség gúnyossá, gyűlölködővé, rosszabb esetben közönyössé teszi a legélesebb elméket is.

Persze, az ifjaknak lázadniuk kell a szülők ellen, ahogy a tanítványnak is meg kell végül ölnie a mesterét, de amit az önmagát generációs pártnak definiáló gyalázatos Momentum napról-napra a nemzetével szemben cselekszik, nos, az több, mint amit egy forrongó nemzedéktől a teljes közösségnek el kellene tűrnie. Békétlenség, blaszfémia és árulás. A nemzettel szemben tanúsított gyűlölet.

De van-e rosszabb ennél? Létezik-e alantasabb testtartás? Ha igen, akkor a közöny minden bizonnyal ott van.

A rendszerváltoztatás óta felnőtt generáció egy része természetesnek tartja azt a szabadságot, amiért elődjeinek napról napra meg kellett küzdenie, adottnak azokat az anyagi lehetőségeket, amelyek az előtte járóknak kevésbé adatott meg, és kételye sincs abban, hogy minden, ami nyugatról jön, az jobb, mint ami magyar. Ebből pedig könnyen születik közöny.

Tisztelet a kivételnek, azoknak a százezreknek, akik átérzik a nemzeti közösség iránti felelősséget – legyenek bármilyen világképű fiatal lányok és fiúk.

A Gyurcsány által a kettős állampolgárságról szóló népszavazás óta tartó nemzetellenes politika ma is kitart és áthatja az ellenzéki összefogás szellemiségét. A Momentum, ami elvileg a politikai- és a kulturális elitváltást hirdette a nemzetárulásban fogant. Az egyik legnagyobb, történelmi lehetőségtől fosztott meg minket: megfúrta az olimpia megrendezésének lehetőségét. Azóta a Momentum a nemzeti közöny szellemiségét képviseli.

Erre kellene nagyon odafigyelni! Ezzel kellene a nemzedék másik részének foglalkoznia, a vírusként terjedő közönyt megfékeznie. Nehéz feladat, de érdemes belevágni. És egy kis bátorítás a végére: nem a legélesebb elmék gyülekezete a Momentum, le lehet őket győzni minden fronton.

(A szerző a XXI. Század Intézet elemzője)