Bán Károly

Vélemény és vita

A parizeus új táncrendje

álláspont

Rövidesen elnököt választ a Jobbik, amely mindannak dacára, hogy választói már nem nagyon léteznek, mindannak dacára, hogy a „néppárt” korábbi önmaga paródiája lett, mindannak dacára, hogy a balliberális összeborulás többi szereplőjének sincs már rájuk szüksége, mindannak dacára, hogy igazából politikai pártnak sem tekinthető, mégis megér egy misét. No nem afféle politológiai bölcseletet, hiszen nagyjából mindegy, ki lesz a párt új elnöke, illetve milyen hatással lesz annak jelenére, nem is szólva a jövőjéről.

Önmagában az is beszédes, ami a tisztújítás előjátékában történik. Még az is lehet, hogy a pártelnökségről lemondó, parizeusként emlegetett Jakab Péter és a mögötte állók a bolondját járatják a még megmaradt jobbikosokkal. Jakab ugyanis láthatóan foggal-körömmel ragaszkodik a parlamenti frakció vezetéséhez, továbbra is jól jönne neki az a havi két és fél milliós fizetés meg a frakcióvezetéssel járó természetbeni járandóságok. Azt sem zárhatjuk ki azonban, hogy Jakab Péter magyar hangja, Földi István szatmári választókerületi elnök, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés jobbikos (és momentumos) tagja lesz a befutó a júliusi elnökválasztáson, és akkor bizony a régi pártelnököt kiebrudalóknak, elárulóknak annyi.

Miért is ne nyerhetne az egykori kocsordi polgármesterként folyamatban lévő büntetőeljárások sorában érintett Istvánka – ahogyan egykori párttársa nevezte a megyében befolyásos Földi család sarját – , az ököritófülpösi vadásztanya nagy természetű donjuanját, a pártelnök tánc- és vadászpartnerét? Földi ugyanis keményen kampányol a Jobbik belső nyugalma, a közösség további építése mellett. Ha igaz az, amit a májusi közgyűlés kapcsán régi jobbikosok állítottak, jelesül, hogy Istvánka jelentős pártszervezési tevékenységet végzett a Jobbiknál a feloszlott alapszervezetek pótlása, így új jobbikos küldöttek vezénylése érdekében, akkor ki nem zárható Földi győzelme.

Amikor például az alelnöki posztra ismét pályázó Szilágyi György kortesbeszédében az ököritófülpösi szexuális erőszakra utalt, amelyet élettársával szemben követett el a feltételezett tettes, Istvánka, akkor az új küldöttek Jakab élettársa, a „főtitkár asszony”, Molnár Enikő kabinetfőnök intésére tiltakozóan kivonultak a teremből. Hosszú tömött sorokban.

Ha valakinek nem tűnt volna fel, Földi Istvánka is ugyanazt teszi, mint mentora, Jakab Péter. A nép pártján áll. Ő jobbikos dresszben, míg Jakab dresszét magáról lerángatva, saját maga nevében. A volt elnök egyik nap traktorosnak, másnap ételfutárnak áll, tegnap például az autószerelőket képviselte, azt követelve, hogy a kormány engedje el számukra a huszonhét százalékos áfát. Parizeus tehát nem veszett el, csak átalakult. Modernebb kivitelben.

Már nem lóbál krumpliszsákot sem. Istvánka pedig a hű fegyverhordozó, a büszke, elhivatott jobbikos prototípusa lett. Aki elnökjelölti kampányában arról polemizál, hogy a baloldali és liberális ellenzéki erők szövetségéből kilépve végre újra önálló és bizalmat teremtő arculattal állhassanak ők, hithű jobbikosok a választópolgárok előtt.

Ne a zsidókat a parlamentben listázni akaró Gyöngyösi Márton vagy az Országházban néma leventeként viselkedő Ander Balázs kaparintsa meg az elnöki széket. Utóbbiak rá­adásul nem akarnak Gyurcsánytól sem elszakadni. Nehogy az árulóvá lett Potocskáné Kőrösi Anita vagy a pártelnök nyomában koslató, Jakab ellen forduló Brenner Koloman akarja frakcióvezetőként a Jobbik sorsát, jövőjét alakítani. Akik nem ismerik az igazi jobbikos virtust, betyárbecsületet, bajtársiasságot, néppártiságot.

(A szerző újságíró)

Kapcsolódó írásaink