G. Fehér Péter

Vélemény és vita

Agyhalál

„Remélem, rövidesen újjáépíthetjük a szabad és virágzó Ukrajnát” – e kijelentést nem más tette, mint Fülöp belga király. Az uralkodó szerint a demokrácia, szabadság, szolidaritás és az emberi jogok iránti tisztelet végül győzni fog

álláspont

Fogalmam sincs, őfelsége honnan vette, hogy Ukrajna valaha is egy prosperáló, gazdag ország volt, illetve miből gondolta, hogy 2014 után, a Majdan téri puccs hozadékaként az amerikai nyomulás nem érintette Ukrajna szuverenitását. Úgy látszik, hogy a szabadság, a szolidaritás és az emberi jogok fogalmát is alaposan újragondolta. Fülöp király rendkívül erős képzelőerővel rendelkezik, már ha valóban Ukrajnáról beszél.   

Mert ha igen, akkor azt is mondhatnánk, hogy párját ritkítja. De nem, van neki párja, mégpedig Ursula von der Leyen személyében, aki egy kis újragondolásért nem megy a szomszédba.  Az unió bizottságának elnöke minek is tenne ilyet, mert megy minden magától, például Kijev világosan bizonyította eltökéltségét az európai értékek iránt. Valóban, az ember nem is gondolhat másra, amikor legalább egy tucat ellenzéki pártot betiltottak, és elhallgattatták a Zelenszkij elnököt kritizáló sajtót is. Ukrajna már semmi esetre sem tekinthető demokráciának, mivel megszüntették a véleménypluralizmust.

Ursula asszony fantáziája mindenek fölötti, amikor azt mondja: Kijevnek már a konfliktus előtt sikerült olyan reformokat végrehajtania, amelyek célja a kisebbségek jogai-nak megerősítése. Nekem viszont éppen úgy tűnik, mintha a kisebbségek jogainak alapos megcsorbítása lett volna a háború kirobbanásának egyik oka. A jogfosztó törvénynek éppen a többmilliós orosz nemzetiség a legnagyobb kárvallottja. A kárpátaljai magyarok is szenvednek, maholnap oda jutunk, hogy az utcán még köszönni sem lehet magyarul. Tiszta jogállam.

Nem az, legfeljebb csak a képzeletben. És pontosan ez az, amiért többek között nehezen lesz elérhető a béke Ukrajnában. A brüsszeli buborékban, mint már annyiszor, létrehoztak egy alternatív, virtuális valóságot, amelynek semmi köze nincs a realitáshoz. Azért ne higgyük, hogy a „beszélőgépek” csak úgy, a velük született bornírtság okán térnek el a létező világtól. Minden egyes megnyilvánulásuk célja – a válságokat is kihasználva – az unió kohéziójának erősítése, a birodalmi struktúra mielőbbi felépítése. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján azonban erősen kétséges, hogy a birodalom „kovácsai” sikeresek lesznek.

Az EU-t az előző időszakban két válság is érte, és egyik sem erősítette a központosítási törekvéseket. A 2015-ben indult migrációs hullám óta nem csitul az unió belső küzdelmének heve: migráció és föderális EU kontra nemzetek Európájának elképzelése. A koronavírus-járvány okozta válság szintén nem szüntette meg a közösségben a belháborút. A pandémia kirobbanásának időszakában, amikor a legnagyobb szükség lett volna az uniós összefogásra, Brüsszelben azzal töltötték az időt, hogy Magyarország és Lengyelország ellen újabb és újabb politikai támadásokat indítottak.

A korábbi tapasztalatok alapján nyugodtan kijelenthető, hogy ha az EU nem hagy fel az Oroszország elleni szank-ciós politikájával – már most látszik, hogy Európa az energiahiány miatt nehezen küzd meg a saját maga által bevezetett büntetőintézkedések okozta problémákkal –, az beláthatatlan feszültségeket fog okozni az unión belül.

A káosz lesz úrrá a közösségen – láttuk ezt már a covidjárvány idején a vakcinabeszerzésnél –, és senki ne csodálkozzon, hogy minden ország a lázálmos összefogás helyett a saját bőrét igyekszik majd menteni.

(A szerző lapszerkesztő)

Kapcsolódó írásaink

Domonkos László

Domonkos László

Leckekönyv helyett

ĀHuszonévesekkel – gyerekeim barátaival – beszélgettem-vitatkozgattam hosszasan a minap: alig pár nappal voltunk a máris legendás (történelminek ugyan nem, legföljebb csak sporttörténelminek nevezném) angol-magyar meccs után

Bogár László

Bogár László

Vétó

ĀAz Európai Unió uralmi intézményeiben, legfőképpen az Európai Parlamentben egyre hisztérikusabban nyilvánul meg a vétó intézménye eltörlésének követelése