Vélemény és vita
Utószó
Fricska. Utolszor szólok az angol–magyarról, és ennek is csak halovány áttűnésben van köze a futballhoz
Bartus László az Amerikai Népszavában: „Egy csapat volt a pályán, és azok nem az egri nőkhöz hasonlóan védekező magyarok voltak, hanem az angolok.” Ha esetleg valaki nem tudná, a szerző a magyar balliberális újságírás egyik legszélsőségesebb alakja, lapja gyakorlatilag félillegálisan üzemel. Ennek ellenére a ballib hírlapírók „krémje” folyamatosan publikál ennek a futóbolondnak az orgánumában.
Az egész világ láthatta, mi történt Wolverhamptonban. A mai technika már olyan fejlett, hogy minden adat, statisztika azonnal követhető. Teljesen világos, hogy ezen a meccsen megaláztuk az angolokat. Mint mondtam, ez a jegyzet nem a fociról szól. Hanem arról a balliberális alternatív valóságról, amelyben ők élnek bő egy évtizede. Ugyanígy hazudtak a „nem létező” migránsáradatról, tagadták a rezsicsökkentés jelentőségét, sikítanak a teljesen igazolhatatlan „jobboldali médiafölényről”. Így születnek egymás után a polgári kétharmadok.