Vélemény és vita
Társadalom, csőre töltve
A májusi, tébolyodott texasi iskolai mészárlásból, amelyben tizenkilenc ártatlan gyermek és két tanár vesztette életét, az amerikai demokrata párti liberális elit újra csak egyetlen következtetést vont le: hogy megint igazuk volt
álláspont
Így tettek mellesleg az ezt megelőző hasonló lövöldözések során, és így fognak tenni a jövőben is lévén, hogy minden tragédiából, kudarcból, viszályból és háborúskodásból egyetlen dolgot képesek csak levonni, mégpedig azt, hogy igazuk volt.
A liberális politikusok azon képessége, hogy vereségüket és megszégyenülésüket nemcsak győzelemként, hanem erényként értelmezzék, már súrolja a művészi teljesítmény határát. Emlékeztetnek a Katonák Voltunk, valóságos eseményeket ábrázoló amerikai film zárójelenetére, amikor az 1965-ös la Drang-völgyi csata után Nguyen Huu An vietnámi tábornok megáll a visszafoglalt volt amerikai támaszpontot ellepő halott katonái közt és azt mondja – „Micsoda tragédia, és azt fogják hinni, ez az ő győzelmük volt.”
Így volt ez a májusi iskolai lövöldözés után is. Gyomort felkavaró beszédek és cikkek érkeztek arról, hogy mi megmondtuk: a fegyverkultúra milyen veszélyes, mi már régóta figyelmeztetünk arra, hogy a társadalmi egyenlőtlenség hová vezet, és így tovább.
Tucatjával jelent meg a sok önigazoló vélemény, az ártatlanok véréből politikai tőkét kovácsolni akaró borzalom. A valódi okok és indítékok, amelyek a rendszeres amerikai tömeglövöldözésekhez vezettek, olyan szinten nem érdekelte a mai Fehér Házat túszul ejtő radikális baloldali evangélistákat, hogy a már tőlük megszokott egyszerűsítéseket egy szinttel még lejjebb srófoló „tiltsuk be a fegyvereket”, és a „fegyverek egyenlő fehér jobboldaliak” retorikára tudták csak magukat elszánni.
Arról már közülük senki nem nyilatkozott, hogy ha betiltják és összeszedik a fegyvereket, akkor mi lesz a hátramaradt, szétesőfélben levő társadalmukkal, ahol a hírnév akár az osztálytársak vérén keresztül is megszerzendő, ahol már általános iskolákban is csak fémdetektorokon és fegyveres őrökön áthaladva mehetnek be a gyerekek az oktatási intézményekbe? Mi vezetett ahhoz, hogy az amerikai iskolások egymás közti közösségi portálokon történő csevegéseit egy számítógépes programmal kell megfigyeltetni, nehogy kiirtsák egymást?
A magyar sajtó is átvette ezt a „fegyverek a hibásak” narratívát, hozzátéve néhány olyan megfogalmazott eszmefuttatást is, amit úgy is össze lehetne foglalni, hogy a fegyvereikhez ragaszkodó amerikaiak buták. Az amerikaiak egyáltalán nem azok, épp ellenkezőleg. Téves elképzelés az, hogy azért tartanak fegyvereket, mert ez valami kulturális aberráció, vagy esetleg azért, hogy az elharapózó bűnözés és társadalmi anarchia ellen meg tudják magukat védeni. Nem, az öntudatosabb amerikai polgárok azért tartanak fegyvert, mert az államhatalom túlkapásaitól, zsarnoki irányban való elfajzásától tartanak, és a fegyverrel való védekezés jogát is ezért iktatták be alkotmányos jogként.
Az államhatalom elzsarnokiasodását eddig sokan az amerikai szélsőjobb összeesküvés-elméletének tartották, köztük én is. Most már ebben nem vagyok olyan biztos. Itt Európában is olyan dolgok valósulnak meg szemünk láttára, amiről eddig csak azt hittük szélsőséges fantazmagóriák: az őshonos népességcserétől a kisgyermekek szexualizálásáig, a keresztény kultúra tudatos eltaposásától az abszolút cenzúráig. Szóval ha minden tömeglövöldözésnél az egyetlen közös nevező a fegyver, akkor a megoldás is kézenfekvő, tiltsuk ezeket be. De mi lesz a ravaszt meghúzó, polgári és erkölcsi értékeket nem ismerő, üres lelkű gyilkosokkal, akiket itt kineveltünk magunknak?
(A szerző újságíró)
