Vélemény és vita
Gyászmunkában a balliberális sajtó
Úgy tűnik, hogy még mindig nem ért véget a baloldali gyászmunka, és addig így is marad, amíg az ellenzéki pártok nem lelik meg helyüket a rendszerben, illetve nem találják ki végre, hogy kik ők, és mit akarnak
Erre utal egy a Telex.hu oldalon megjelent formabontó riport, amely több napja tartja izgalomban a közéletet.
A cikkből többek közt kiderül, hogy bizony sosem volt olyan egységes a hatpárti összefogás, ahogy azt kifelé mutatták, ahogy azt velünk láttatták, illetve megtudhatjuk azt is, hogy Márki-Zay Péter tényleg totálisan alkalmatlan volt. De miért is érdekelne minket a baloldali pártok múltba révedése, a hosszas gyászmunka újabb és újabb kínos fejezete? A válasz kézenfekvő. Mert minket is érintő, az írás tartalmán túlmutató tanulságokra bukkanhatunk.
Mindenekelőtt kijelenthetjük, hogy habár a szerzőknek vélhetően nem állt szándékukban, mégis ismét varázstalanították létük elhazudott független-objektív arculatát. Sőt! A riporton végig érezhető az az izzadságszagú igyekezet, amivel megpróbálják eltolni maguktól a felelősség minden apró morzsáját. Mintha a baloldali sajtó nem lett volna ott, mintha nem hordozta volna pajzson Márki-Zay Pétert, mintha nem ismételgette volna újra és újra azt a hibásnak bizonyult állítást, miszerint az „összefogás” önmagában elégséges és pozitív üzenet. Mintha végig – a „nagybetűs szakmai” elvárások szerint – kritikusan kérdezte volna fel az ellenzéki pártok vezetőit és a miniszterelnök-jelöltet. Mintha nem vett volna részt az önámításban az ellenzéki sajtó színe-java!
A balliberális szerkesztőségek hosszú hónapokra kontextuselemző csapatokká silányultak, amikor Márki-Zay Péter összevissza beszédét kellett megvédeni. Megtették, ezért most nekik is felelősséget kell vállalniuk!
De ha jól értem a riport egyes részeit, akkor annak elismerése is megtörténik, hogy mégsem a „gonosz fideszes propaganda” vert éket az összefogásba. Ahogy az sem igaz, hogy a miniszterelnök-jelölt alkalmasságát csupán a jobboldal kérdőjelezte volna meg. Sőt! Az írásból az is kiderül, hogy nem kellett senkinek sem kiforgatnia Márki-Zay Péter szavait, hisz azok önmagukban zagyvák voltak. Továbbá az is tanulságos, hogy ebben a riportban nem az „elfogult” ellenfelek, hanem a szövetségesei állítják azt, hogy Márki-Zay Péter egy pökhendi, tudálékos, arrogáns ember, aki nem tud vigyázni a szájára, nagy az egója, így alkalmatlan az ország vezetésére.
Talán ennél is fontosabb tanulság az, hogy mindezek ellenére, pontosabban a probléma felismerése után is „megtartották” Márki-Zayt, gyakorlatilag kockáztatva annak lehetőségét, hogy Magyarországnak egy olyan miniszterelnöke lehetett volna, aki totálisan alkalmatlan. Ez persze az egész habarékkoalíció felelősségét is felveti – még akkor is, ha a riport készítői ezt is igyekeznek elsunnyogni. Inkább tolják az egész hóbelevancot Márki-Zayra.
De ne menjünk el egy fontos részlet mellett szó nélkül! Állítólag Gyurcsány Ferenc Karácsony Gergelynek egy januári megbeszélésen azt mondta, hogy „b…d meg, Gergő, te hoztad a nyakunkra ezt az embert, ez a te felelősséged”. És milyen igaza van…
Apropó! A riport továbbra sem ad választ arra, hogy miért lépett végül vissza Karácsony Gergely Márki-Zay Péter javára az előválasztások második fordulóján. Mi volt a valódi ok? Nehéz elhinni, hogy tényleg egy közvélemény-kutatás tántorította el az egyébként teljes baloldali sajtó és a balliberális értelmiség által pajzsra emelt Karácsonyt attól, hogy szemétbe dobva az eddigi anyagi erőfeszítéseket, visszalépjen a hódmezővásárhelyi „megváltó” javára.
Komolyan elhiszi valaki, hogy egy nálánál gyengébb, kipróbálatlan szereplő miatt dezertált volna? Ugyan! Erre a válaszra ezek szerint még várnunk kell. Pedig annyiból izgalmas lehet, hogy mégiscsak a főpolgármesterről van szó, akit – saját bevallása szerint is – szoktak zsarolni a szövetségesei. Mi pedig jogosan vagyunk kíváncsiak arra, hogy ki, kivel és miért tudja őt sakkban tartani.
Engem leginkább a „mivel” kérdésre adott válasz érdekel… Ezt is kibogarászhatná végre a gyászmunkába beszálló balliberális sajtó.
(A szerző a XXI. Század Intézet elemzője)
