Őry Mariann

Vélemény és vita

Nemzeti érdekérvényesítés

A helyes út a nemzeti érdekérvényesítésre épülő külpolitika – nyomatékosította ismét Szijjártó Péter, amikor az Ország-gyűlés külügyi bizottsága hallgatta meg szerdán

álláspont

A külgazdasági és külügyminiszter szerint Magyarország azért tudta sikerrel kezelni az elmúlt tizenkét év kihívásait, mert sosem adta fel ezt a törekvését, mindig a nemzeti érdek volt az első.

Ennek mindig és mindenhol így kéne lennie, hiszen azért adnak az emberek felhatalmazást az ország vezetésére, hogy a kormány aztán valóban az országot és a nemzetet képviselje, legyen – esetünkben – „Magyarország mindenek előtt”.

A magyar kormányra nyomást gyakorló külső vagy belső erők éppen ennek az alapvetésnek a megváltoztatását akarják. Ezért folyik a legélesebb vita most éppen az orosz olajra kivetendő uniós embargó ügyében, tágabb értelemben pedig arról, miképp áll hozzá Magyarország az ukrajnai háborúhoz.

A nemzeti érdekképviseletet az uniós döntéshozók egy része már elvből is elveti, de sokan vannak azok, akik szerint Magyarország és a régiónk más országai eleve csak másodrendű tagállamai az Európai Uniónak, nekik nem illik felemelniük a szavukat. Hazánk teljesen jogos érdekérvényesítését előszeretettel próbálják félremagyarázni az uniós politikában, sima politikai rosszindulatból, lejáratásból, valamint amiatt is, hogy sokakat teljesen elvakít a hisztéria, és nem képesek reálpolitikusként viselkedni.

Ebből fakad az, hogy az olajembargó ellenzése miatt ismét habzó szájú putyinozás szakadt ránk, pedig igazán nyilvánvaló, hogy Magyarország orosz energiától való függősége nem döntés kérdése. Amíg pedig az Európai Bizottság nem ajánl megoldást a saját maga által generált problémákra, addig nem lehet támogatni egy olyan javaslatot, amitől földbe állna a magyar gazdaság.

Persze a magyar kormányt támadók közt vannak igazán kóros esetek is. Daniel Freund német zöldpárti EP-képviselő és még jó pár liberális véleményformáló például a Twitteren omlott össze, miután Orbán Viktor újraválasztásához Ursula von der Leyen és Charles Michel is gratulált. Többen megkérdőjelezték, hogy egyáltalán alkalmasak-e a pozíciójuk betöltésére olyan emberek, akik ilyen felháborító cselekedetre vetemedtek. Ez a hisztéria már igazán nevetséges, az a hozzáállás azonban, amit mutat, már kevésbé.

A napokban Josep Borrell uniós főképviselő is elismerte, hogy Magyarország nem öncélú bajkeverésből mond nemet az embargóra, hanem mert egyszerűen vannak fizikai realitások, nincs alternatívája számunkra jelenleg az orosz olajnak, az Európai Bizottság pedig nem tehet a valóságtól elrugaszkodott javaslatokat. Ezt a tényt ismerte el Andrzej Duda lengyel elnök is, amikor Varsóban tárgyalt Novák Katalin magyar államfővel, akinek megválasztása utáni első külföldi útja a lengyelekhez vezetett – akik ezt nagyra értékelték.

Sokan drukkolnak annak, hogy az ukrajnai háború ügye szétrobbantja a visegrádi négyeket és azon belül is a lengyel–magyar véd- és dacszövetséget. Ez azonban nem történik meg, hiszen bár vannak nézetkülönbségek, de még mindig több köt össze, mint ami elválaszt. Ezt remélhetőleg valóban érti a lengyel vezetés is. Magyarország és Lengyelországnak ugyanis szüksége van egymásra a nemzeti érdekérvényesítéshez az Európai Unión belül.

A szuverenista kormányokat Brüsszel kíméletlenül támadja, és ha átmenetileg sikerül is levegőhöz jutni vagy egy platformra kerülni velük, a központosítás, az európai egyesült államok hívei sosem fognak letenni arról, hogy megtörjenek bennünket. Most pedig a korábbiaknál is keményebb körülmények között kell kitartani.

(A szerző főmunkatárs)

Kapcsolódó írásaink

Vitéz Ferenc

Vitéz Ferenc

„Idők emlékezetében”

ĀLehet-e egy festményből érezni az irodalmat? Nem az olyan metaforikus illusztrációkon, amelyeken a képi olvasat az irodalmi szöveget követi, hanem az olyan autonóm alkotásokon, amelyek nézése azt a hatást kelti, mintha szöveget olvasnánk

Bogár László

Bogár László

Birodalmi lemeztektonika

ĀAz előttünk álló vészterhes idők folyamatait négy birodalom konfliktustere határozza meg. Amerika, Kína, Oroszország és az „európai birodalom” vezető ereje, Németország interakcióinak dinamikája a globális hatalmi tér legfőbb eleme lesz