Stabil a Kína–EU-együttműködés

Hszi Csin-ping elnök videón keresztül találkozott az Európai Tanács elnökével, Charles Michellel és az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel. A kínai és az európai vezetők közötti találkozóra csaknem kétéves szünet után került ismét sor. Ez volt egyben az idei év legfontosabb magas szintű találkozója a kínai és az uniós intézmények között. A nemzetközi közösség által nagy figyelemmel kísért találkozó évszázados változások, az évszázad járványa és az egyre viharosabb nemzetközi helyzet közepette került megrendezésre. Az esemény elősegítette a Kína és az unió közötti kapcsolatok folyamatos és egészséges fejlődését, és különösen fontos volt a nemzetközi stabilitás és pozitív energiák megteremtésében. A találkozón az alábbi pozitív üzeneteket fogalmazták meg:

Kína és az EU kész a párbeszéd és az együtt-működés megerősítésére, valamint arra, hogy a világbéke és a stabilitás fenntartásához mintegy tőkesúlyként szolgáljon. Mivel Kína a legnagyobb fejlődő ország, az EU pedig a legnagyobb fejlett országszövetség, a regionális és a nemzetközi helyzet szempontjából nagy jelentőséggel bír a felek stratégiai kommunikációjának fenntartása, a kölcsönös stratégiai bizalom erősítése és az együttműködéssel kapcsolatos egyetértés kiterjesztése.

A mai világot a megosztottság és a konfrontáció veszélye fenyegeti, fokozódik az instabilitás és a bizonytalanság. Az ukrán kérdésben mindkét fél ragaszkodik a béke és a tárgyalások előmozdításához, és mihamarabbi tűzszünetet szeretne a háború befejezése érdekében, továbbá mindketten ragaszkodnak a humanitarizmus szellemiségéhez. Független globális erőkként Kínának és Európának meg kell erősítenie a párbeszédet és az együttműködést, ellen kell állnia a szemben álló táborokban való konfrontatív mentalitás újjáéledésének, az „új hidegháború” kialakulásának, továbbá a stabil Kína–EU-kapcsolatokkal pozitív energiát kell vinnie a globális békébe és stabilitásba.

Kína és az EU kész a párbeszéd és az együtt-működés megerősítésére és arra, hogy a világgazdasági fellendülést és növekedést elősegítő motor legyen. A két fél egymás legnagyobb kereskedelmi partnere, mindketten fontos szerepet játszanak a nyitott világgazdaság kiépítésében, a gazdasági globalizáció előmozdításában. A Kínai Vámhivatal által közzétett adatok szerint a Kína és Európa közötti kereskedelem az idei év első két hónapjában tovább erősödött, a külkereskedelem volumene meghaladta a 137,1 milliárd amerikai dollárt, ami 14,8 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.

2021-ben a Kína és az EU közötti külkereskedelmi forgalom rekordmagas volt, az előző évhez képest 27,5 százalékos növekedéssel elérte a 828,1 mil­liárd dollárt. Tavaly márciusban lépett hatályba a Kína és az EU közötti földrajzi árujelzőkről szóló megállapodás, amely elősegíti, hogy még több különleges minőségi termék kerüljön be egymás piacára. Kína új fejlesztési koncepciója és új fejlesztési rendszere összhangban áll az EU nyitott stratégiai autonómia gazdaság- és kereskedelempolitikájával, elősegíti a Kína és az EU közötti közös növekedést és fejlődést, biztosítja a globális ipari és ellátási láncok stabilitását, és továbbra is fontos motorja a világgazdaság stabil fellendülésének.

Kína és Európa készen áll arra, hogy megerősítse a párbeszédet és az együttműködést, valamint arra, hogy a multilateralizmus gyakorlatának szószólója legyen. A feleknek valódi multilateralizmust kell gyakorolniuk, támogatniuk kell a kölcsönös konzultáció, a közös építkezés és a közös osztozás elvén alapuló globális kormányzási koncepciót, és közösen kell kezelniük az olyan globális kihívásokat, mint a járványok, az éghajlatváltozás, a biodiverzitás és a fenntartható fejlődés. Minél bonyolultabb és zavarosabb időket élünk, annál fontosabb a Kína–EU-szolidaritás és -együttműködés, a globális kormányzási rendszer igazságosabb és racionálisabb irányba történő fejlesztésének előmozdítása, valamint a közös munka a globális kihívások kezelése és egy jobb világ építéséhez való, kézzelfogható hozzájárulás érdekében.

Kína és az EU kész a párbeszéd és az együtt­-működés erősítésére, valamint arra, hogy a kultúrák közötti kölcsönös megbecsülés, a tolerancia és harmónia képviselője legyen. Kína a keleti kultúra fontos képviselője, míg Európa a nyugati civilizáció bölcsője. Mint azt az ókori kínai filozófus, Mencius is kifejtette, „a dolgok természetükből adódóan különbözőek”. A kulturális cserekapcsolat és párbeszéd a barátságot erősítő híd, a társadalmi fejlődés hajtóereje és a világbéke záloga. A kínai és az európai kultúra hasznosíthatja kulturális örökségeiknek előnyeit, hogy a kulturális cserekapcsolatokkal áthidalja a kulturális szakadékot, a kölcsönös tanulás által túllépjen a kulturális konfliktusokon, és a kulturált együttélés révén átlépjen a kulturális fölényen.

Láthatjuk tehát, hogy a huszonharmadik Kína–EU-csúcstalálkozó politikai útmutatást és stratégiai tervezést biztosított a Kína–EU-kapcsolatok következő szakaszához, több területen új lendületet adott a Kína–EU-párbeszédnek és -együttműködésnek, és előmozdította a két fél közötti folyamatos és mélyreható kommunikációt és koordinációt az aktuális nemzetközi és regio­nális kérdésekben.

Kína mindig is úgy vélte, hogy a kínai–európai együttműködés általános irányát a nemzetközi helyzet változásai­tól függetlenül változatlanul fenn kell tartani, és a négy fő – béke, növekedés, reform és civilizáció – partnerségi terület aktív fejlesztését rendíthetetlenül folytatni kell. Kína és az EU egymás átfogó stratégiai partnerei, nem pedig rendszerszintű vetélytársai. Reméljük, hogy az unió önálló Kína-képet alakít ki, önálló Kína-politikát folytat, és együtt dolgozik a stabil és hosszú távú kínai–európai kapcsolatok előmozdításán.

(A szerző Kína magyarországi nagykövete)