Deme Dániel

Vélemény és vita

A balga trojka

Lám, a nemzeti kisebbségek ügyének kezeletlensége bumerángként csapta arcon Európát, amikor Putyin csapatai februárban bevonultak Ukrajnába

álláspont

E háború kitörésének egyik fő oka egy tévedésen alapszik, amelyet úgy a kijevi, mint az orosz vezetés elkövetett: az Ukrajna területén élő, nem ukrán ajkú közösségek megítélése. És mivel persze Brüsszel egyetlen történelmi tévedésből sem maradhat ki, a fentiekhez hozzá kell tenni azt is, hogy ez a kimondhatatlan emberi tragédia jórészt az Európai Unió őshonos nemzetiségeit illető, félrekezelt politikájának köszönhető.

Zelenszkij ukrán elnök egy hamisítatlan liberális politikushoz méltóan magasról fütyül arra, hogy országa nemzeti kisebbségeinek sérülnek-e a jogai vagy sem, kisebbségi politikájában egyetlen szempontot követ irányadóként, saját hatalmi bázisának megerősítését. Nem ideológiai megfontolások, inkább csak a körülmények hozták úgy, hogy a kisebbségi jogok megtiprása éppenséggel több hasznot hozott a politikai konyhájára, mint ezek védelme. Kormánya szabad kezet adott az ultranacionalista köröket gyáva megalkuvásból pénzelő ukrán oligarcháknak, hogy az „oszd meg és uralkodj” elv alapján regnálhassanak.

Ha az EU-ban az őshonos kisebbségek ügyének felkarolása most éppenséggel politikai előnyökkel járna, meggyőződésem, hogy az ukrán elnököt az új Martin Luther Kingként ünnepelhetnénk.

Így történt az, hogy elindult Ukrajnában az a folyamat, amelyben a magyar, orosz és más kisebbségek gyanús, diverziós belső ellenségnek lettek kikiáltva, akik az ország szétverésére törekednek, és akiknek a lojalitása megkérdőjelezhető. Hogy ebben Zelenszkij körének, főleg az őt zsebében tartó Ihor Kolomojszkij oligarchának mennyire volt vagy nem volt igaza, az egy külön kérdés. Azt viszont az orosz invázió kétségtelenül megmutatta, hogy mekkora hiba volt ezt a féligazságokból összetapasztott tákolmányt nemzetiségi politikaként elfogadni és jogsértő törvényekbe iktatni.

Ugyanez a félreértés vezette Vlagyimir Putyint is arra a következtetésre, hogy ha tankokkal bevonulnak a többségében vagy nagyrészt orosz ajkúak lakta ukrán területekre, akkor orosz zászlócskákkal a kezükben fogják őket éljenezve fogadni a kis úttörőcsapatok, és a helyi iskolás lányok virágot dobálnak majd a felszabadító hősök páncélosaira. Dobálni dobálnak, csak persze nem csokrokat. De a tanulság itt is az, hogy a nemzeti kisebbségek lojalitását és a helyi közösségekhez való kötődését megkérdőjelezni igen kockázatos stratégia, és aki ezt teszi, a maga vesztére teszi ezt.

Ahogy a jelek szerint a Kremlben is az elbizakodott vezetés rátaposott a közép- és kelet-európai térség legnagyobb aknájára, az őshonos nemzetiségek kérdésére, pontosan így tett a brüsszeli elit is. Míg Kijevben a nemzeti kisebbségek a vélt ellenség, Moszkvában pedig a vélt szövetségesek, addig Brüsszelben ezek nem is léteznek. Nincs ilyen probléma, ez a konzervatívok és populisták képzeletének szüleménye.

A szexuális, gender- és más akadémiai pszeudovitákkal persze csak addig lehet elterelni a figyelmet
a nemzetiségi jogok csorbításáról, amíg a menekülők többmilliós tömege meg nem indul a nyugati kis intellektuális buborék felé.

Csakhogy, kedves Jourová és Von der Leyen asszony, épp most jön át a lengyel és magyar határon hömpölygő tömegben az az ügy, amelyről azt hitték, hogy hetykén le lehet söpörni az asztalról. Ők a megkérdőjelezhetetlen bizonyítéka annak, hogy egyrészt Putyin nem olyan okos, mint azt sokan állították, hogy Zelenszkij pontosan olyan felelőtlen, amilyennek mi mindig is hittük, maguk viszont sokkal képmutatóbbak, mint azt valaha is gondoltuk.

(A szerző újságíró)

Kapcsolódó írásaink

Rab Irén

Rab Irén

Menekültpolitikák

ĀA német média eddig kerülte, hogy akár egy szót is szóljon a Magyarországra özönlő menekültekről

Galsai Dániel

Galsai Dániel

Tízezer – több százezer

ĀFricska. Jeles kollégám javasolta levelében a mai Fricskához: „A baloldali sajtó hamarosan megírja, hogy míg a Kossuth téren és környékén alig több mint ötszázezer ember téblábolt, addig bezzeg a Műegyetemnél csaknem tízezerre duzzadt a tömeg…”