Csizmadia László

Vélemény és vita

Böszme és a csirkefarhát

A magyar emberek nagy többsége tudja, ha tisztességesen elvégzi munkáját, eleget tesz alapvető kötelezettségének. Eltartja családját, adózik, miközben lehetősége van egyéni törekvéseinek kielégítésére

A gazdaság rohamos fejlődése biztosítja, hogy aki dolgozni akar, megtalálja a helyét. Ennek szembetűnő bizonyítéka, hogy az elmúlt tizenkét év alatt az Eurostat kimutatásai szerint a magyarországi szegénység húsz százalékról nyolc százalékra csökkent. A gondoskodó kormányzás a középrétegek életszínvonalának emelkedése mellett eredményesen munkálkodik a szegénység leküzdéséért. A kormány filozófiája, a munkaalapú gazdaság primátusa bizonyíthatóan nyerő, mert nem a társadalom alsóbb rétegeinek helyzetét kívánja befagyasztani a szociális intézkedésekkel elillanó pénzeszközökkel.

A kormányzás politikai és gazdasági téren is hasonlít a művészethez, különböző minőségű eredményekhez vezethet. Jó példa erre a Gyurcsány Ferenc- és Bajnai Gordon-féle országvezetés, amely csődhelyzetbe juttatta a társadalmunkat, politikai és gazdasági vonatkozásban is. Ez finoman szólva sem volt művészi teljesítmény.

A regnáló kormány patrióta szemlélettel, szakemberek bevonásával minden magyar ember jobblétének előre vivő szerepét vállalta. A közösségi szemlélet diadalának tekinthető a gazdasági eredményeinkhez igazodó, senkit sem hagyunk az út szélén filozófia.

A patrióta szemlélet az élni és élni hagyni elméletet követi és közösségében megbecsüli – irigység vagy lekicsinyítés nélkül – a szellemi vagy fizikai munkával alkotott teljesítményeket, gazdagodást.

A gondoskodó állam kötelezettsége, hogy mélyreható megfigyelések alapján úgy garantálja a közösségi javak optimális elosztását, hogy az a nemzet elégedettségének kiváltója legyen. Az előrehaladás feltétele és szabálya, hogy lépésről lépésre, civilekkel együttműködve, türelemmel történjen.

Mindamellett a nemzet függetlensége megőrzendő. A hátunk mögött hagyott bolsevik, náci, szovjet birodalmakban mindig kulcsszerepet kaptak a hazájukat elárulók. Ideológiától átitatott pártemberek, Rákositól Apró Antalon keresztül Kádárig, kiszolgálva a szovjet birodalmat, megélhetési politikusként garantálták a magyar nép vasfüggöny mögött tartását. A rendszerváltás után, hazai és nemzetközi hálózatok segítségével közöttünk maradtak. Alapvető ideológiájukat a globalizáció sztaniolpapírjába csomagolták. A politikai és gazdasági globalizmus kiszolgálói megélhetési politikusok, helytartói szerepre áhítozva kiárusítanák nemzeti értékeinket.

Az elmúlt 12 évben a magyarok szinte a semmiből új világot teremtettek, nem akartunk kicsik maradni, nemzetünk karakterét megőriztük határon innen és túl. A magyarság az egységes Európa elkötelezettje, tisztában vagyunk azzal, hogy nem vagyunk nagyhatalmi tényező, de valljuk, hogy Európa polgárai és nemzetei egyenrangúak. Kelet-Közép-Európa népei még csak rövid ideig élvezhették kivívott szuverenitásukat. A történelem során többször vesztették el függetlenségüket. A cél az lehet, hogy értékeinket, mindenekelőtt a szabad levegőt és az európai zsidó-keresztény civilizációt megőrizzük.

Az országgyűlési választások előtt józan ésszel kell értékelnünk az elmúlt kormányzások teljesítményeit. A gazdasági eredmények tényeken alapulnak. A kommunista, majd szocliberális kormányok hozzá nem értésük folytán, a tőlük el nem választható korrupció és önimádó egójuk következtében a magyar választóknak kifosztott élés- és kincstárat hagytak. A családokra építő, patrióta szemléletű, keresztény, nemzeti, konzervatív kormányzás a mai napig bizonyította az őket támogató polgároknak, hogy a nemzet gazdagodásához a népfelség elvét tiszteletbe tartva lehet eljutni.

A közelgő országgyűlési választás meghatározza gyermekeink és unokáink jövőjét. Komolyan kell venni eddigi eredményeink megvédését és annak a lehetőségét, hogy jó úton haladunk. Ugyanakkor hihetünk-e a 2006-ban a népére lövető Gyurcsány Ferencnek? Hihetünk-e azoknak a pártvezetőknek, akik a hatalom megszerzése érdekében összebútoroztak az országrontóval? Hihetünk-e a hazudozóknak, a hazát kiárusító hitelteleneknek?

A válasz egyértelműen nem.

A bukott politikusok és a hozzájuk csatlakozó választóikat is cserbenhagyó pártvezetők megfigyelése pontos választ ad. Nézzük meg, hogy a miniszterelnök-jelöltjük országunkban bolyongása közben milyen fennkölt módon oktatja társadalmunkat. Lekicsinyli a vidéki embereket csakúgy, mint a csirkefarhátat. Állítsuk meg a szónok „mini Feri”-t.

Minden szakács és háziasszony tudja, hogy a jó leveshez csontos rész is kell. A szegénység nem a farhátfogyasztók népes seregéből vezethető le. Mert ha ez így lenne, a csirkefarmok bezárhatnák kapuikat, és mi lenne a klasszikus Újházi-tyúklevessel. Tény, hogy a magát liberális közgazdászok zsenijének tartónak is el kell fogadnia, hogy Magyarországon a szegénység nagy ütemben csökkent.

A baloldal miniszterelnök-jelöltje ragaszkodik böszmeségéhez. Az emberek nagy többségének véleménye szerint mindegy, hogy nagy böszme vagy kis böszme, egyre megy. A böszmeség a baloldalon öröklődő tulajdonság, így nem véletlen, hogy „mini Feri” dühös, indulatos, mindenkinek nekimenő, ostoba és pimasz.

(A szerző a CÖKA kuratóriumának elnöke)  

Kapcsolódó írásaink

Bogár László

Bogár László

U kraina mindennek a határa

ĀU kraina azt jelenti, hogy a „határnál”, és ez elég különös elnevezés egy „önálló” ország számára, hiszen joggal vetődik fel a kérdés, hogy minek a határáról is van szó

Szarka László Csaba

Szarka László Csaba

Fertő

ĀFertő-beruházás tehát a „művelje és őrizze” szemléletben fogant. Ami kétségkívül ellentétben van a mai mélyzöld irányzat világfelforgató célkitűzéseivel. Nevezetesen azzal, hogy szerintük az ember tűnjön el a természetből