Bertha László

Vélemény és vita

Mit üzen számunkra a francia elnökség?

Az erős, szuverén Európa megvalósítása elképzelhetetlen a külső határok megvédése nélkül. Ezt ma már nemcsak Magyarország, de Emmanuel Macron francia elnök is felismerte

Január elsejével immáron hivatalosan is Franciaország vette át a kormány- és államfőket tömörítő Európai Unió Tanácsa soros elnökségét, mely a politikai napirend meghatározása szempontjából nagy jelentőséggel bír, hiszen az adott ország fél éven át, közvetlen módon képes hatást gyakorolni az unió működésére és annak prioritásaira. Emmanuel Macron számára a francia elnökség aligha eshetett volna kedvezőbb időszakra, hiszen az újraválasztásáért folytatott küzdelemben jó pontként szolgálhat azon általános érzet eluralkodása, hogy Franciaország a súlyának megfelelően – és az ő személyének köszönhetően –, erős külpolitikai érdekérvényesítésre törekszik a kontinensen.

A francia elnökség programja sokak számára kellemes csalódást okozhat, mivel olyan célokat tűz ki Európa számára, melyek itt, Közép- és Kelet-Európában is megértő fülekre találnak. Macron egyik legfontosabb célkitűzése ugyanis egy olyan erős és szuverén Európa megteremtése, amely a világpolitikai színtéren is képes újra saját önerőből, saját érdekek mentén cselekedni. Ennek egyik alapfeltétele, hogy Európáról csak és kizárólag erős haderő és a külső határok védelme esetén beszélhetünk. Európa emellett elképzelhetetlen stabil gazdaság és az energiafüggőség visszaszorítása nélkül.

Ezekben a stratégiai célkitűzésekben úgy tűnik, hogy mi, magyarok és a visegrádi országok tagjai is partnerként tekinthetünk Franciaországra. Jól lehet, nagyot fordult a világ. A 2015-ben kirobbant migrációs válság során még renitensnek számító Magyarország álláspontját mostanra egyre többen tették magukévá. A valóság bizony rárúgta az ajtót a kontinens nyugati felére.

A német politikai elittel ellentétben a modern kori népvándorlás veszélyét Macron is egyre inkább felismeri. Ezt bizonyítja a francia elnök nemrégiben tett budapesti látogatása is. Orbán Viktor miniszterelnök és Emmanuel Macron elnök közös nevezőre jutott abban a kérdésben, hogy a külső határok megvédése az egyik legfontosabb feladat. Emellett a stratégiai autonómia körében az európai védelmi ipar és a nukleáris energiaképesség megteremtésén és fejlesztésén túl a mezőgazdasági önellátásra is nagy szükség van, amely Magyarország nemzeti érdekeivel is egybeesik.

Ezen célok megvalósítása érdekében fontos lépéseket tehet az elkövetkezendő hónapokban a francia elnökség. Mára a konzervatív szavazók számára is egyre elfogadottabbá vált francia elnök tudatosan készült erre az időszakra, amely alatt nemcsak a soros elnökség betöltését, hanem Angela Merkel távozását is értjük. Az így keletkezett hatalmi vákuum láthatóan maga Emmanuel Macront is ambicionálja.

Ennek jelei a francia elnök részéről már 2017-ben érzékelhetővé váltak, amikor a Sorbonne-on elmondott beszédében nem pusztán a franciákat, hanem az egész európai kontinenst megszólította. Macron már ekkor úgy fogalmazott, hogy a szuverenitás és a védelem tekintetében Európának közös haderővel, közös védelmi költségvetéssel és közös cselekvési doktrínával kell rendelkeznie.

A szuverenitás kérdésköre azóta visszatérő elem az elnök kommunikációjában. Ennek megfelelően ma a francia elnökség legfontosabb programpontját képezi. Mindezt a soros elnökségük a schengeni térség megerősítésével, az európai határok védelmével, a migráció ellenőrzésével, egy erősebb Európa felépítésével képzeli el, amely a biztonság és a védelem területén cselekvésre képes. Franciaország számára hagyományos módon nagy jelentőséggel bír az atomenergia felhasználása és fejlesztése, amely gazdasági és környezetvédelmi szempontból is kulcsfontosságú kérdés a jelen és a jövő szempontjából, akárcsak Magyarországnak.

Macron és a francia elnökség szándéka, hogy válságokkal terhelt időszakot követően Európát ismét a termelés, a munkahelyteremtés, az innováció és a technológiai fejlődés központjává váljon a világban. Ezen célok elérése a visegrádi négyek és Európa érdekeit is magában foglalják. Kérdés azonban, hogy vajon képes lehet-e Európa egy új reneszánszra a jelenlegi brüsszeli elit fogságában? 

(A szerző a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elemzője)

Kapcsolódó írásaink

Kondor Katalin

Kondor Katalin

Megint jönnek, riogatnak

ĀPontosabban riogatnak és állandóan fenyegetnek. Hogy kik? Nos, az unió magasságos urai

Vári F. Teofil

Vári F. Teofil

Lesz, lesz, lesz, csak azért is lesz…

ĀLesz, lesz, lesz, csak azért is lesz gyermekvédelmi tárgyú népszavazás. A libbantak akárhogy is berzenkednek, acsarkodnak, hetvenkednek, erről majd a magyar virtus tesz, tesz, tesz!