Csi Ta-jü

Vélemény és vita

Minden népnek joga van a demokráciához

A demokrácia nem Coca-Cola, hogy az Egyesült Államokban előállított szörpből, a világon mindenhol ugyanazt az ízt keverjék ki

Az emberiség közös értéke a béke, a fejlődés, a tisztesség, az igazságosság, a demokrácia és a szabadság. A kínai nemzet kormányzásának már több ezer éve alapkoncepciója az emberközpontú gondolkodás. Mint azt a mintegy kétezer éves ókori kínai mű, az Írások könyve is kifejti, „Az ország alapja a nép, ha a nép elégedett, az ország szilárd”, vagyis a nép az ország és társadalom alapja, csak az emberek jóléte és az emberek kívánsága szerint lehet békés egy ország.

A Kínai Kommunista Pártnak a megalapításakor megfogalmazott célja és küldetése a nép jólétének megvalósítása volt. Zászlajára egyértelműen azt tűzte, hogy a nép a maga ura. Száz év kemény munkája és kutatása eredményeképp a Kínai Kommunista Párt összefogása és vezetése által az egész kínai nemzet elindult a nemzeti adottságoknak megfelelő, általánosan támogatott demokratikus úton.

Mint arra Hszi Csin-ping elnök úr is rámutatott, „a demokrácia nem dekoráció, nem holmi csecsebecseként kell kiállítani, hanem arra kell használni, hogy megoldjuk a nép szerint megoldandó problémákat.” Kínában a demokrácia nem csak a szűk értelmében vett demokráciát, nem csak az időszakos szavazati jogok gyakorlását jelenti, hanem a teljes népi demokrácia egész folyamatát, amelyben egy sor jogi és intézményi intézkedés révén a demokratikus választás, a demokratikus konzultáció, a demokratikus döntéshozatal, a demokratikus igazgatás és a demokratikus felügyelet minden egyes láncszeme valóban összekapcsolódik egymással.

Az embereknek nemcsak szavazati joguk van, de joguk is, hogy a törvényeknek megfelelően széles körben részt vegyenek az ország kormányzásában. Minden fontos döntés, minden, az emberek valódi érdekeit érintő probléma széles körben és alaposan megvitatásra kerül, majd a valamennyi fél által kialakított konszenzus alapján alakítjuk ki a nép akaratát tükröző és a nép érdekeinek megfelelő szakpolitikát, és hozzuk meg az intézkedéseket.

Az adott rendszer demokratikussága attól függ, hogy mennyire tudja képviselni az emberek általános érdekét, és hogy az emberek ezzel elégedettek-e. Hogy az adott ország demokráciája jó-e vagy sem, az az adott ország lakosságának közvetlen megítélésén múlik, és ebbe leginkább nekik van a beleszólási joguk. Ötezer éves kultúránk fejlődése során a kínai nép jól megtanulta a leckét: a nemzeti függetlenség és a nemzeti felszabadítás mindenek felett áll, és nem lehet megfosztani a népet a jobb élethez való jogától.

A Kínai Kommunista Párt egyesítette és vezette a kínai népet, hogy megszabaduljon az imperializmus, a feudalizmus és a bürokrata kapitalizmus hegyként rá nehezedő nyomásától, és valóban elinduljon az idegen befolyástól és elnyomástól mentes önálló fejlődés útján. Az új Kína 1949-es megalapításakor az egy főre jutó nemzeti jövedelem szűk 27 dollár volt, ezzel szemben ez az érték két egymást követő évben is meghaladta a tízezer dollárt. Vagyis 1,4 milliárd kínai ember tört ki az abszolút szegénységből, és halad a közös jómód felé.

A kínai népé a világ legnagyobb társadalombiztosítási rendszere: 1,02 milliárdan rendelkeznek alapvető öregségi nyugdíjbiztosítással, 1,36 mil­liárdan pedig alapvető egészségbiztosítással. Az elmúlt években Kína sikertörténetet írt a gyors gazdasági és társadalmi fejlődés, a közepes jóléti társadalom kiépítése és a covidjárvány elleni küzdelem terén. Kína földjén több mint 1,4 mil­liárd kínai ember soha nem élt olyan méltósággal, nem nevetett olyan boldogan, és nem küzdött olyan szenvedéllyel, mint ma.

Amerikai közvélemény-kutatók legfrissebb kutatási eredményei szerint a kínai lakosság elégedettsége a Kínai Kommunista Párttal 95 százalékos, míg a kormánnyal 98 százalékos. A tények teljes mértékben bizonyítják, hogy a kínai népi demokrácia teljes folyamata jól működik és nagyon hatékony.

A demokrácia nem Coca-Cola, hogy az Egyesült Államokban előállított szörpből, a világon mindenhol ugyanazt az ízt keverjék ki. A demokrácia nem egyetlen ország vagy egy maréknyi ország szabadalma, hanem minden ország népé­-nek joga. A demokráciát minden ország adottsága és a nép szükséglete alapján kell előmozdítani. Senkinek sincs joga monopolizálni a demokrácia definícióját és megítélését. Az egész világtól azt követelni, hogy amerikai normák alapján ösztönözze az úgynevezett demokratikus folyamatot, teljességgel antidemokratikus, és csak zűrzavart és katasztrófát hoz a világra.

Nem létezik egyetemes demokrácia. Egy ország politikai kultúrájának és politikai rendszerének az adott ország társadalmi talajában kell mélyen gyökereznie. Már önmagában az sem demokratikus, ha egyetlen mércével akarjuk mérni a világban létező gazdag és változatos politikai rendszereket, és egyetlen szemszögből akarjuk nézni az emberiség sokszínű politikai kultúráját.

A demokrácia zászlója alatt a világot önös geostratégiai célok érdekében táborokra osztani, megosztottságot szítani, a „demokráciából” eszközt, sőt fegyvert fabrikálni – mindez nyilvánva­lóan sérti a demokrácia szellemét. A demokratikus értékekre a legkárosabb a „demokrácia” exportja vagy a „színes forradalmak”, a rendszerváltoztatás, sőt fegyveres erő és más illegális eszközök alkalmazása által a saját rendszer és értékrend rákényszerítése más országokra.

Egyes amerikai politikusok újabban úgynevezett „demokráciacsúcsot” tartanak, amelyen a részvételi jogosultságról a saját kényük-kedvük szerint döntenek. Amerikai mérce szerint ítélik meg, hogy melyek a „demokratikus országok”. Ezzel ideológiai konfrontációt, konfliktust és megosztottságot szítanak a világban, ami veszélyes lépés a hidegháborús gondolkodás feltámasztására, és amelyet a nemzetközi közösség széles látókörű tagjai általánosan megkérdőjeleznek és elutasítanak.

A világ számos globális kihívással néz szembe, ilyen például a pusztító koronavírus-járvány, a gazdasági fellendülés és az éghajlatváltozás. Amire a nemzetközi közösségnek sürgősen szüksége van, az nem holmi „demokráciacsúcs” összehívása, hanem az ENSZ Alapokmányán alapuló nemzetközi kapcsolatok normáinak betartása, a kiegyensúlyozottság és az együttműködés erősítése, a nehézségek együttes leküzdése.

Idén harminc éve fejeződött be a hidegháború. A nemzetközi közösségnek rendkívül éberen kell ügyelnie, hogy a hidegháborús gondolkodás „szelleme” ne tudjon feltámadni. Határozottan ellen kell állnia és küzdenie, hogy a „demokrácia” zászlaja alatt ne lehessen ellenségeskedést és konfrontációt kiprovokálni. Javasoljuk, hogy tartsák tiszteletben a különböző országok önálló döntését a saját viszonyaiknak megfelelő politikai rendszerről és a fejlődés útjáról.

Az országok az egyenlő bánásmód és a kölcsönös tisztelet alapján erősítsék a cserekapcsolataikat, kölcsönösen tanuljanak egymástól, gyakorolják együtt a népi demokráciát, hajtsák végre a globális fejlesztési kezdeményezéseket, segítsék elő a közös fejlődést és a nemzetközi kapcsolatok demokratizálódását, a nemzetközi méltányosság és igazságosság fenntartását.

(A szerző Kína magyarországi nagykövete)

Kapcsolódó írásaink

Lóránt Károly

Lóránt Károly

Bevándorlóország iparpolitikája

ĀA cím Németországra, annak a legutóbbi választások eredményeként létrejött „közlekedési lámpa” koalíciójának koalíciós szerződésére utal, amelyben országukat „modern bevándorlóországnak” minősítik

Galsai Dániel

Galsai Dániel

Ferenc szalámija

ĀFricska. Ez az a ritka eset, amikor nemcsak az a lényeg, hogy ki mondja, hanem az is, hogy mit mond