Bán Károly

Vélemény és vita

Gyurcsány tort ül

Madách Imre Az ember tragédiája című műve nyomán mondhatnánk: az ellenzék innovációja, az előválasztási színjáték után bizony „a gép forog, az alkotó pihen”

álláspont

A porondmester, Gyurcsány Ferenc győztes hadvezérként a milliomosok luxusszigetén, Szardínián lógázza a lábát, a feleségével ünnepli pártja győzelmét, szövetségesei leigázását, öntökön szúrását. Az ellenzéki pártkonglomerátum magyarországi térképe viszont olyan, mint a tájkép csata után. Politikai hullahegyek hevernek mindenfelé.

A Karácsony Gergely által bejelentett negyedik magyar köztársaságban a hatpárti ellenzékből ötnek véres a torka, a lőtt és a szúrt sebeknek se vége, se hossza. A Momentum lefejezte alapító elnökét, Fekete-Győr Andrást, a párt miniszterelnökjelölt-jelöltjére a százhúszezer szimpatizánsuk egyhatoda voksolt. Ilyen szégyen után politikusok emigrálni szoktak Szibériába, visszavonulni Kamcsatka szigetére.

A magát keresztényszociálisnak hazudó Jobbik parlamentbe akkreditált bohócát, Hatmilliós Jakab Pétert – akit a közvélemény-kutatók korábban még a legesélyesebb miniszterelnök-jelöltnek mértek – úgy elverte a füstös szobákból kitiltott Márki-Zay Péter, ahogyan a kétfenekű dobot szokás püfölni. Karácsony Gergelyt, a 99 Mozgalom favoritját, az MSZP, a Párbeszéd és az LMP jelöltjét, Budapest virtuális főpolgármesterét, a dugókirályt már a cél előtt „elütötte a villamos”.

Ez viszont totális káoszba taszította az őt támogató pártok főembereit is. A mesterséges pánik többeket a DK halálos ölelésébe kergetett, holott éppen Gyurcsány pártja húzta őket csőbe, amikor az első (DK) összefogott a másodikkal (Jobbik), hogy megsemmisítse a harmadikat (Momentum). A negyedik (MSZP), az ötödik (Párbeszéd) meg a hatodik (LMP) pedig úgy állt, mint a mezopotámiai jós, Bálám szamara. Lecövekelve, ámulva és értetlenül.

Hat pártból ötöt szinte megsemmisített a „demokrácia ünnepe”, a Gyurcsány házaspár pedig tort ül Szardínián. Ezt próbálják most győzelemként eladni saját választóközösségüknek – a vasárnapi közös nagygyűlés és zászlóbontás kétezres létszámú közönségét látva – egyébként tökéletesen hiábavalóan.

Karácsony Gergely – tegyük hozzá: nem először – már azt is megbánta, hogy fellépett a Gyurcsány-show-ban, kifütyülését, kudarcát láthatóan már Unicummal sem képes feldolgozni, mint 2014-ben. Még azt is bevallotta, hogy a komédia jelöltvitáján az járt az eszében, ment-e a gyermeke röplabdaedzésre.

Mostanra – némely baloldali elemző szerint is – bebizonyosodott, hogy az ellenzéki előválasztás csupán egy, a pártok háttér-megállapodásával fűszerezett, borsozott pártalku volt, amely a jelenlegi ellenzéki pártszerkezet bebetonozását célozta. Ezért tartották távol az előválasztástól a civileket, az új arcokat. Mese habbal az is, amiről a baloldalt Gyurcsánnyal összefogva vezető Márki-Zay Péter beszél, hogy az ellenzék megtisztult. Attól, hogy Hadházy legyőzte Zuglóban Tóth Csabát? Ne röhögtessük egymást.

Miféle megújulás az, hogy a baloldal vezetője továbbra is az a Gyurcsány Ferenc, aki egyszer már tönkretette az országot, aki az őszödi beszédben beismerte, hogy hazudtak reggel, éjjel és este, aki rendőrattakot vezényelt 2006. október 23-án a saját népe ellen. Milyen megújulás az, hogy Zuschlag János egykori szobatársa, a szintén fantomalapítványt létrehozó Arató Gergely ma is a parlamentben ül a Demokratikus Koalíció frakcióvezető-helyetteseként, Gyurcsány jobbkezeként? És a ketten együtt öt bűncselekménnyel vádolt Czeglédy Csabáról és a baloldal „erőemberéről”, Varju Lászlóról még szót sem ejtettünk…

(A szerző újságíró)

Kapcsolódó írásaink

Bogár László

Bogár László

háttérZay

ĀAz elmúlt 15 év során egy máig beazonosíthatatlan történet adott új irányt a folyamatoknak, az őszödi beszéd