Dippold Pál

Vélemény és vita

Az erdők üzenete

A balliberális politikusok és sajtójuk talán legjellemzőbb közlésformája a fikázás. A szó eredeti jelentése meglehetősen gusztustalan: azt a tevékenységet jelöli meg, amellyel az ember kiveszi az orrpiszkot szaglószervéből

álláspont

Ha átvitt értelmét – amit ma használnak a derék objektívfüggetlen demokraták – vizsgáljuk, arra jutunk, hogy ez a lekicsinylés, kigúnyolás és megalázás kulcsszava.

Az a finnyás belvárosi gőg, amivel a magyar baloldal tizenegy év óta igyekszik hazug állításaival ekézni a polgári-konzervatív politikát, példátlan a nagyvilágban. Ez persze nem idegen a tagadásra épített világképüktől. Így tehát nemet mondtak az olimpiára, a sportfejlesztésekre, az egészségügyi reformra, az oktatáspolitikára. Öntelt fikázásukkal néhány hónap alatt visszalökték a káoszba és koszba az általuk megszállt Budapestet is.

Most éppen az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítást csepülik. Hiába annak nagy sikere, hiába a várt egymilliónál jóval több látogató, hiába övezi nemzetközi elismerés a rendezvény igen magas szakmai színvonalát, a baloldal fintorog. Viszket az orra. Piszkálja tehát, és igyekszik rápöckölni a mocskot erre a sikerre is.

Azt eddig is tudtuk, hogy a természet törvényeire fittyet hányó, főleg városi széplelkek erős elméleti állatvédők. Főleg a kutyákat és a macskákat szeretik. A kövér, lakásaikban nevelt négylábúakat gondosan öltöztetik, vásárolják az erre szakosodott üzletekben a kutyaesőkabátokat és a macskacipőket, hogy aztán ezeket a természetes mozgáslehetőségektől megfosztott bezárt életű lényeket naponta pórázra akasszák, és levigyék az aszfaltra sétálni. Ennek végtermé­keit aztán vagy felnejlonzacskózzák, vagy otthagyják. A csenevész fák tövében és a méhlegelők szélén.

A vadászati világkiállítás egészen másfajta nézőpontból mutatja meg látogatóinak a teremtett világban uralkodó rendet. Nem a fonnyadt tagadást láthatjuk ott, hanem hogy mindennek és mindenkinek megvan a maga helye. A vaddisznónak, szarvasnak, farkasnak és medvének az erdőben, a kutyának a kertben. Az embernek pedig, akár puskával a kezében, az a feladata, hogy a természet rendjét és egyensúlyát megóvja, hogy például egyik állatfajtából se legyen annyi, hogy elpusztítsa a másikat, hogy egyik ember se lehessen annyira mohó, hogy eltüntessen földünkről élőlényeket a saját szerzésvágya és kényelme érdekében.

Feltételezhető, hogy a világkiállítást gúnyoló balliberális osztagok nagyrészt fiatalok és műveletlenek. Nem ismerik azokat a hagyományokat, amelyek évezredek óta az ember művelte vadászkultúra megtartó erejét jelentik. Nem olvasták vadászíróink remekműveit. Fogalmuk sincs arról, hogy ki volt Fekete István, Széchenyi Zsigmond, Csathó Kálmán, Nagy Endre, Bársony István vagy a Szuhai István néven kiváló vadásztörténeteket publikáló Földes László. Igen, a kommunista belügyminiszeter-helyettes, Hobó papája.

A tudatlan széplelkek előjönnek tehát az ostoba akcióikkal. Celebek sipákolnak, hogy ők nem mennek be a kiállításra a halott állatok közé, inkább élőket simogatnak. Brigitte Bardot, a fókabébi-védelmező átkiabál ide nekünk, hogy szégyen, amit ezzel a kiállítással művelünk. Európa-kompatibilis szöveg, hiszen Ursula von den Leyen, a hadügyminiszterből embervédővé vált európai fővezér is a szégyen szót használta a magyar gyerekvédelmi törvényt minősítve.

Nincs mit csodálkozni mindezeken, hiszen a teremtett világ rendjét szétziláló emberek fejében zűrzavar van. Mindent gyűlölnek, ami természetes és tisztán átlátható. Pusztán azért, mert ez akadályozza féktelen önzésük érvényesítését.

(A szerző vezető szerkesztő)

Kapcsolódó írásaink

Domonkos László

Domonkos László

A fejedelem bölcsője felett

ĀA fejdelem szülőhelye, nem túlzás kijelenteni: szemet-szívet gyönyörködtetően szépséges lett

Csizmadia László

Csizmadia László

Átgondolt „baráti tűz” Brüsszelből

ĀAz unió jövőjéről szóló tanácskozás eredményeinek tényszerű hasznosítása önmegtisztuláshoz vezethet. Európa sokszínű identitásának soha nem lehet alapja a nyílt társadalom félrevezető, álságos ideológiája