Petrin László

Vélemény és vita

Szent István király és államunk égi születése

A szentek ünnepe a haláluk napjához, egyházi megfogalmazással élve égi születésük napjához kapcsolódik. Szent István királyunk ezen a téren is különleges helyet foglal el a történelemben

Szent királyunk augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján adta vissza lelkét teremtőjének, és a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazili­kában temették el, de szentté avatására, a tervek ellenére, mégsem halála napján került sor.        

A történet szerint koporsóját egy római kori szarkofágból faragták ki. Azonban a pogánylázadás idején, 1061-ben ezt a koporsót felnyitották, majd a spontán mumifikálódott testet a fosztogató pogányok elől egy súlyos kőlap alá rejtették. Egyébként ekkor választották le a jobb karját, amelyet egy Merkur nevű szerzetes menekített el a Berettyó partján álló
kicsiny monostorba. Ott épült fel később a híres szentjobbi apátság, ahol a féltett ereklyét az 1430-as évekig őrizték. A mindmáig romlatlan jobb kar, nyugodtan mondhatjuk, csodás körülmények között fennmaradt.

Tehát István teteme 1083-ig a súlyos kőlap alatt nyugodott, amikor a sírt felbontották, és a maradványokat oltárra helyezték augusztus 20-án. De miért nem augusztus 15-én történt mindez? Miért nem augusztus 15-én állunk ünnepi ruhában és ünneplő szívvel Szent István szentté avatásának és államunk alapításának emléke előtt?

Mivel a sírnál addig is csodás gyógyulások és imameghallgatá­sok történtek, a ma már szintén szent László király ezek hatására is kérte VII. Gergely pápától, hogy engedélyezze István király, Imre királyfi és Gellért püspök maradványainak oltárra emelését és nyilvános egyházi tiszteletét (ez akkoriban megfelelt a mai szentté avatásnak). A pápa engedélyének birtokában László 1083. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján akarta felnyitni a nagy király sírját, de akárhogyan erőlködtek is a munkások, a nehéz kőlapot nem tudták elmozdítani a helyéről.

A többszöri próbálkozások mind sikertelenül végződtek.

Ekkor azonban üzenet jött egy bökénysomlyói zárda apácájától, amely szerint a szent király sírjáról a kőlapot el nem mozdíthatják addig, amíg László királynak Salamon nevű unokatestvérét, a trónkövetelőt a börtön rabságából ki nem eresztik, és a szabadság kegyelmét meg nem kapja. Kiengedte azért László király Salamont a fogságból, és ezután a hatalmas kőlapot már könnyedén eltávolították a helyéről, nem volt már akadálya István király maradványai fölvételének. Mire mindez végbement, augusztus 20-a volt, ezért hát ezen a napon avatták szentté. Így aztán szent királyunk ünnepét azóta is szentté avatásának napján tartjuk.

Ameddig ennek az országnak a földjét magyarok országának hívják, addig ez a nap soha el nem halványuló csillagként fog ragyogni nemzetünk szellemi égboltján.

Ez a nap, évről évre, újból és újból eszünkbe juttatja, hogy Szent István királyunk révén a magyar államnak is van égi születésnapja.  

Szent István erős országot, keresztény államot alapított. Arra a sziklára alapozta, amelyről azt mondja a Szentírás, hogy ezen a pokol kapui sem vesznek diadalmat! Ezért hát bizodalmunk lehet, hogy erősebb az, aki velünk van, mint aki ellenünk. Azonban mindig, újból és újból megkívánta valaki az országunkat, mindig fájt valakinek a foga erre a földre.
Szent István öröksége ma is veszélyben van. Szent István művének mi vagyunk az örökösei. Mint örökösöknek tisztán látnunk kell, hogy az örökös csak akkor tud teljes körűen rendelkezni az öröksége felett, ha már nagykorú.

Amíg kiskorú, addig a gyám rendelkezik az öröksége fölött. Brüsszel az elmúlt években többször is gyámság alá akart vonni bennünket, el akarta hitetni velünk, hogy szellemileg kiskorúak vagyunk. Most is a brüsszeliták akarnak rendelkezni örökségünk felett, nekik a magyar földre és a magyar emberekre fáj a foguk. Ők akarják eldönteni helyettünk, hogy nekünk mi a jó, kikkel éljünk együtt, és hogyan éljünk együtt.

Napjainkban a rendszerváltoztatás óta soha nem tapasztalt módon támadás alatt áll a nagy király hagyatéka: államunk szuverenitá­sa, nemzeti önazonosságunk és keresztény kultúránk. Alávetésre, térdre kényszerítésre kijelölt nemzet lettünk, amit nyíltan hirdetnek is Brüsszel vezetői. Emlékezzünk csak a holland miniszterelnök közelmúltban tett gyomorforgató kijelentésére.

A brüsszeliták a moszkoviták korcs szellemi utódaiként, alantas céljaik elérése érdekében már nem az országot, hanem a magyar emberek tudatát akarják ördögi módon megszállni. Ennek a tudati leuralásnak a lényege, hogy nemcsak a nagykorú magyar embereket, hanem gyermekeinket is megpróbálják elidegeníteni nemzetüktől, szülőföldjüktől, hitüktől, hagyományaiktól, perverz módon még a nemi önazonosságuktól is!  

Az ellenség ma már nem egy másik állam, hanem a Sorosék részéről kilóra megvett hazai és uniós baloldali politikusok siserehada, a nemzetközi ügynököket bújtató álcivil szervezetek, a baloldal által uralt és világuralmi szerepre törő média. Nyugat már nem csak a szépségiparával akarja elvarázsolni és megváltoztatni az emberek külsejét, hanem rafinált tudatiparával akarja megigézni és átformálni az emberek belsőjét.  

Ez a szellemi intervenció nemcsak hazánk ellen zajlik, hanem mindazon országok ellen, amelyek a demokrácia, a nemzeti önazo­nosság és az emberi méltóság talaján állnak. Mi, magyarok, ugyanúgy, mint 1456-ban vagy 1848–49-ben és 1956-ban, megint lehetőséget kaptunk a Teremtőtől, hogy másoknak is példát mutatva, méltók maradhassunk a dicső magyar névhez, apáink nagy nevéhez! 

Ezért építettük újjá 2010 után, és állítottuk a nemzeti érdekek szolgálatába államunkat. Ezért erősítettük meg a magyarság horizontális és vertikális összetartozását. Horizontális irányú a határokon átívelő nemzeti összetartozás, vertikális irányú pedig a nemzettest tagjainak fölfelé, Istennel való kapcsolatának a megerősítése. A kettő egy és csak így teljes, csak így van, és csak így lesz áldás a magyarság kétirányú összetartozás keresztjét alkotó életén. E jelben azonban mi is győzni tudunk, és győzni is fogunk!  

A több mint ezeréves államalapítás nemzeti ünnepének közeledtével, Magyarország Alaptörvényének tízéves évfordulója alkalmából a kormány az alkotmányban is rögzített Nemzeti Hitvallás kifüggesztésével tiszteleg a magyar nemzet előtt, és ugyanerre kéri többek között az önkormányzatokat is. Alaptörvényünk a Nemzeti Hitvallással kezdődik, amely annak  egyben spirituális alapja is.

Rögzíti Magyarország helyét a nyugati civilizációban, és felidézi azokat a szellemi értékeket és történelmi tényeket, amelyek hazánk életében kiemelkedőek.  Erős és megbízható iránytű volt az elmúlt években a nemzeti szuverenitás érvényesítéséhez, a keresztény kulturális értékek védelméhez, a családi értékek és a gyermekek védelméhez, a már említett határon átívelő nemzeti összetartozás megerősítéséhez.

Nem véletlen, hogy a magyar nemzeti szuverenitás felszámolására törő nemzetközi és honi rongy emberek újra és újra az Alaptörvény megsemmisítésén mesterkednek. Most éppen a baloldali polgármesterek estek neki hiéna módjára a kormány kérésének, és vinnyogva megtagadták a Nemzeti Hitvallás kifüggesztését. Ezek a szószegő bitangok csak éppen arról felejtkeztek el, hogy az egész település érdekének képviseletére tettek esküt, és nem a saját, egyéni, parciális, beteges gondolataik perverz kiélésére kapták a választói felhatalmazást.

Ezzel a nemtelen magatartással nemcsak Szent István királyunk emlékét gyalázták meg, hanem annak örökségét, a magyar államot is. Előre felmérni sem tudom a pofátlanságnak azt a szintjét, amellyel majd ezek a nímandok lárva arccal páváskodni fognak a településükön általuk szervezett augusztus 20-ai rendezvényeken.  

Szent István örökségét nem hagyhatjuk az ebek harmincadjára jutni! Nem tűrhetjük el, hogy szellemi toprongyok sárba tiporják, bemocskolják, vagy esetleg elvegyék tőlünk a nagy király hagyatékát. Meg kell mutatnunk, hogy van erőnk és bölcsességünk annak megőrzéséhez, megvédéséhez. Szent István király hagyatékának: államunk szuverenitásának, nemzeti önazonosságunk és keresztény kultúránk megvédése lesz a tét 2022 tavaszán.

(A szerző jogász)

Kapcsolódó írásaink

Bán Károly

Bán Károly

Hiperaktív blöffök

ĀA főpolgármesterrel, a Párbeszéd, az MSZP és az LMP miniszterelnök-jelölt jelöltjével tehát nem az a baj, hogy nem tud angolul, hanem az, hogy folyamatosan hazudozik, sikertelen és hiteltelen városvezető

Rab Irén

Rab Irén

Extra Hungariam non est vita

ĀA magyarok sohasem vártak hálát azért, hogy a kereszténység védőbástyájaként életük árán védelmezték évszázadokon át Európát