Őry Mariann

Vélemény és vita

Elárult nemzetek

Elgondolkodtató adatokat emelt ki a minap a Twitteren Matt Goodwin brit politológus az Ipsos MORI múlt héten megjelent felméréséből, amit az Egyesült Királyságban végeztek

álláspont

A britek hatvanhat százaléka szerint a gazdaság meg van „bundázva” a gazdagok és befolyásosak javára. Hatvanhárom százalékuk szerint a politikai és gazdasági elitet nem érdeklik az emberek. Hatvankét százalék szerint a legfőbb társadalmi törésvonal az emberek és az elitek között van. Ötvennyolc százalékuk szerint a hagyományos nagy pártokat nem érdeklik az olyan emberek, mint ők. Ötvenhat százalékuk szerint a szakértők nem értik meg őket.

Ne legyenek kétségeink, Nyugat-Európa-szerte hasonló eredmények jöhetnek ki, ha elvégeznek egy hasonló kutatást.

Mire utal mindez?

A liberális magyarázat szerint – ami rendszerint messze áll a józan észtől és a valóság tényleges megtapasztalásától – nincs semmi gond a társadalmakban, csak a populista pártok azok, amelyek összeesküvés-­elméleteikkel megmérgezik az emberek elméjét. A probléma könnyebben kezelhető, ha az embereket érzékenyítő tréningekre küldjük, a Facebookról pedig algoritmusokkal irtjuk ki nem megfelelőnek ítélt gondolataikat.

Mondanunk sem kell, ez aligha old meg bármit is. A valóság ugyanis az, hogy a nyugati politikai elit egyszerűen nem teljesít jól. Az elmúlt években egy sor felmérés mutatta meg, hogy tőlünk nyugatabbra a legtöbben úgy érzik, nem fognak jobban élni, mint szüleik generációja, sőt. Ezzel szemben a ré­giónkban ez épp fordítva van. Ráadásul az emberek joggal érzik úgy, hogy ki vannak hagyva a következő generációk életét is meghatározó döntésekből.

Andreas Unterberger osztrák újságíró nemrég megjelent blogbejegyzésében úgy fogalmazott, a migráció az Európai Unió legnagyobb kudarca. Valóban, kevés olyan ügy van, aminél ennyire nyilvánvalóvá válik, hogy Brüsszel nemcsak hogy leszerepelt, magára hagyta az európai embereket, hanem egyenesen elárulta őket. Ez igaz mindazon nemzetállami kormányokra is, amelyek még mindig nem képesek érdemben korlátozni az országukba irányuló migrációt.

Ez a kérdés azért kiemelkedően fontos, mert az illegális tömeges bevándorlás társadalmi hatásai már most katasztrofálisak. Nyugat-Európának volt ideje szembesülnie azzal, hogy az integráció kudarcot vallott, hiszen a második, harmadik generációs bevándorló fiatalok között futótűzként terjedt a szélsőséges iszlamizmus, olyanok robbantottak, lövöldöztek, gyilkoltak például Franciaországban, akik már maguk is ott születtek. Franciáknak tekinti őket az állam, ők mégis gyűlölik Franciaországot és a franciákat.

Az elit és az átlagemberek közti különbségre világított rá a Barack Obama, volt amerikai elnök hatvanadik születésnapi partija körüli botrány is. Míg a baráti sajtó rajongva ünnepelte az óriási bulit rendező politikust, és izgatottan számol be, milyen celebritások tették tiszteletüket, a közösségi oldalakon és a konzervatív sajtóban nagy a felháborodás. Több kommentátor is találóan rámutatott, a balliberális demokrata elitet és a sajtóját nem izgatja, hogy Obamáék partiján önfeledten ropták a táncparketten, miközben az átlagembernek maszkot kell adnia a kisgyerekére is.

A megoldás nem a problémák elhallgatása és a kritikusok elhallgattatása. Az emberek azt akarják, hogy választ kapjanak a jogos aggodalmaikra, hogy világosan beszéljenek velük. Ezért tombolt az amerikai libe­rális média Tucker Carlson magyarországi látogatása miatt, és ezért méltatták sok-sok ezren a magyar miniszterelnököt az amerikai tévénézők. Sőt, éppen ezért van jövője és feladata az európai konzervatív reneszánsznak is.

(A szerző főmunkatárs)

Kapcsolódó írásaink

László Tamás

László Tamás

Horgony Európa közepén

ĀDemeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója egy beszélgetésben azt mondta – nyilvánvalóan Adyra utalva –, hogy Magyarország nem komp, hanem horgony, ez pedig továbbgondolásra érdemes

Bogár László

Bogár László

A növekedés vége

ĀÖtven évvel ezelőtt készült el a Római Klub nevű, 1968-ban létrehozott globális szervezet megbízásából az első jelentés, ami a Növekedés Határai címet viselte