Deme Dániel

Vélemény és vita

Honfoglalás 2021

A magyar honfoglalás igazán valahol I. István megkeresztelése és koronázása közt fejeződik be, amikor is a magyar államiság áldását kapja a keresztény világ akkor uralkodó vallási és világi nagyhatalmaitól

álláspont

Történelmi rossznyelvek ugyan azt állítják, hogy Istvánunk ezt a németek segítségével vívta ki épp a magyar tábor rovására, de tény az, hogy itt vagyunk, magyarul beszélünk, és belülről ugyanolyan megosztottak vagyunk a magyar nemzeti identitás és európai kötelékeink terén, mint ezer éve.

Ezer év államiság sem mentett fel bennünket az alól, hogy Európa karmestereinek újra és újra meg kelljen indokolnunk ittlétünket, ismételten érvelnünk kelljen nemzetünk, értékeink és persze területeink fennmaradásáért.

A keresztény Európát évszázadokon keresztül védő magyarság áldozataival sem tudta kivívni magának azt a kiváltságot, hogy egyes szomszédaink ne hívjanak minket még mindig ázsiai betolakodóknak, és a vezető nemzetek szemében lerázzuk magunkról a gyüttmentek jelzőt, ahogy ezt a Zoboralján mondanák.

Sokan azt kérdezhetik maguktól, vajon miért van az, hogy nemzetként erkölcsi és politikai szempontból akár a jó, akár a rossz oldalhoz csatlakozunk, mindig minket büntetnek, ráadásul teljesen aránytalanul. Akár vétünk az emberiesség ellen, akár pedig, mint most, a keresztény Európa alapértékei mellett állunk ki, a konfliktusra pontot tevő uralkodó hatalmak miért sorolnak minket mindig csípőből a bűnösök közé, és büntetnek keményen?

A kérdés összefüggésben van azzal, hogy miért lehet az, hogy Európa uralkodó nemzetei – vagy mondjuk úgy, a klubtagok – akármilyen történelmi igazságtalanságot is kövessenek el, a gyarmatosítás borzalmaitól a náci népirtásig, szinte mindig megerősödve hagyhatják el tetteik színterét. Mintha a franciáknak, németeknek, angoloknak a történelem az utolsó ezer év során valahogy mindig dobott volna egy mentőövszerű Marshall-tervet.

Az ebből eredő történelmi tudat nagyrészt megmagyarázza azt az önbizalmat, amellyel az európai elit a lehető legöncsonkítóbb módon kezeli a kontinens ügyeit. A klub tagjai újra összefogtak, hogy kiosszák maguk közt a lapokat, és a parti közben úgy változtassák a játékszabályokat, hogy ők nyerjenek, vagy legalábbis adóságaikat másra testálhassák.

Nem csoda, hogy mi, magyarok az utolsó években kezdünk kiábrándulni a parti dekadenciáját látva. Nem is maga a svindli, hanem inkább az rémiszt meg bennünket, hogy a játékosok megunták a kis tétekben, potom Erdélyekben, Elszászokban való játszmát, és feltették egész Európát az asztalra, miközben jól tudják, hogy rendkívül gyenge lapokat tartanak a kezükben.

És itt visszatértünk a honfoglalás motívumához. Amikor érkeztünk, a keresztény vallás és az erre alapuló államiság volt a klubtagság ára. A cserzett bőrű magyarok tépelődtek is ezen, hogy egy vízen járó rabbi kultusza lenne a letelepedésük záloga, és a „szeresd felebarátodat” parancsolat felváltja majd harcos kultúrájukat. Most viszont mindennek a tagadása és megtiprása lenne az új vallás, amelynek felvételét erőszakosan követeli tőlünk Európa a klubtagság meghosszabbításáért cserébe.

Ma a hazugság és hitetlenség, az értékellenesség kultusza az aranyborjú, amely előtt letérdelni kényszerítenének annak fejében, hogy odaülhessünk a kerekasztalhoz. De ennél Európát épp elveszíteni készülnek a hamiskártyások, jön majd egy új Marshall-terv, gondolják. Ebben a helyzetben viszont nem tehetünk mást, mint amit tettük az utolsó öt-hat évben, és elkezdünk külön egy tiszta játszmát azzal, amink maradt, azokkal, akik maradtak. Így a klasszikus értelemben nyerni talán nem is, de úgy hiszem, fennmaradni jó eséllyel sikerülhet.

(A szerző újságíró)

Kapcsolódó írásaink

Nagy Ervin

Nagy Ervin

Segítség, elnyomnak!

ĀKülönös fénytörést adott a gyermekvédelmi törvény körül kialakult hisztériakeltésnek az idei Pride felvonulás. Pusztán azért, mert volt

Kondor Katalin

Kondor Katalin

Büntetések rabságában

ĀTérdepelj, világ! Ez az üzenete manapság a világ urainak, akiktől csak egyszer kérdezné meg már valaki, mit jelent számukra a demokrácia. Biztosra vehetjük, hogy csak dadogni tudnának meg hazudozni