Vélemény és vita
Grúzia függetlenségének napja
A grúz Nemzeti Tanács 1918. május 26-án kiáltotta ki az ország függetlenségét. Noha a vezető európai hatalmak is elismerték, a Grúz Demokratikus Köztársaság nem maradt fenn sokáig
Amikor 1912 februárjában a bolsevik Vörös Hadsereg megszállta az országot, elvesztettük függetlenségünket, és csaknem nyolcvan évbe telt, mire visszanyertük 1991. április 9-én. Idén ünnepeljük függetlenségünk visszaállításának harmincadik évfordulóját.
Számtalan esemény történt ebben a harmincéves periódusban: kezdve a kívülről szított konfliktusoktól az erős demokratikus intézmények létrehozásáig. Noha Grúzia nem bír fennhatósággal területének húsz százaléka felett, olyan nemzet, amely európai értékeket képvisel, tiszteletreméltó és megbízható partner a nemzetközi színtéren. Tökéletes példája ennek az együttműködésnek Grúzia hozzájárulása a NATO által vezetett afganisztáni misszióhoz. Részvételünk tetőpontján az Afganisztánban állomásozó grúz katonák száma elérte az ezret. A nem NATO-tagországok közül országunké volt a népességarányosan legnagyobb részvétel a misszióban.
A múlt század kilencvenes évei óta átalakítottuk a demokratikus intézményeinket, a fejlődés jelentős. Szigorú reformokat vezettünk be az igazságszolgáltatásban, és ez a folyamat még mindig zajlik. Egyszerűsítettük a közigazgatást, megszabadítottuk a túlzott bürokráciától. Gazdaságunk a legjobb nyugati elvekre épül, ezt mutatja az is, hogy Grúzia tavaly a hetedik helyre került a Világbank versenyképességi – Ease of Doing Business – rangsorában.
Aki Grúziában szeretne regisztrálni és elindítani egy vállalkozást, mindössze napok alatt megteheti. A Világbank 144 országot rangsoroló listáján Grúzia bekerült a tíz legkevésbé korrupt ország közé.
Figyelembe véve a fentieket, 2024-ben Grúzia hivatalosan is pályázni tervez az európai uniós tagságra.
Jövőre lesz harminc éve, hogy Grúzia és Magyarország diplomáciai kapcsolatokat létesített. Szeretném hangsúlyozni, hogy nemzeteink kapcsolata nagyon dinamikus, aktív, együttműködő és mindenekelőtt nagyon baráti. A járvány idején Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kétszer is ellátogatott Grúziába, ez is mutatja, milyen közel állnak egymáshoz az országaink.
Magyarország aktívan támogatja Grúzia területi integritását, szuverenitását és euroatlanti integrációját. Szijjártó miniszter úr és más kormányzati tisztségviselők is gyakran kifejezik támogatásukat a két- és többoldalú tanácskozásokon.
Nagyon fontos számunkra Magyarország hozzáállása a Keleti Partnerséghez. Úgy hisszük, ebben a formátumban sok konkrét kezdeményezést lehet sikerre vinni. A Keleti Partnerségnek az EU-integrációs folyamat gyakorlati mechanizmusává kell válnia.
Aktív kapcsolatban állnak a különböző grúz és magyar ügynökségek is. Éppen a napokban, május 20–21-én Tbiliszi adott otthont a Magyar–Grúz Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság negye-dik ülésének, ahol a felek megvitatták az együttműködésben rejlő jövőbeni lehetőségeket.
Nem hagyhatjuk ki a kulturális és oktatási együttműködést sem. A Stipendium Hungaricum program keretében Magyarország nyolcvan ösztöndíjas helyet biztosít grúz diákoknak évente. Ez a program nagyon népszerű a grúz fiatalok körében.
Az ELTE BTK-n 2019-ben nyílt meg az Istvánovits Márton Grúz Könyvtár. Zsigmond Benedek Kaukázus-kutató vezetésével az egyetemen grúz nyelvi és kulturális kurzus is elérhető. A Tbiliszi Állami Egyetemen pedig Éles Árpád tanít magyar nyelvet és kultúrát.
Kulturális kapcsolataink nagyobb múltra tekintenek vissza, ebből a legkiemelkedőbb természetesen a híres magyar festő, Zichy Mihály grúziai munkássága.
Mérhetetlenül nagy szerepe van a grúz–magyar kulturális kapcsolatok megerősítésében a neves magyar kartvelológusoknak, azaz Grúzia-szakértőknek, mint Tardy Lajos, Istvánovits Márton, Bíró Margit és Babirák Hajnalka. Néhány éve a híres grúz költő, Dato Maghradze kötete, a Giacomo Ponti magyarul is megjelent Babirák Hajnalka fordításában.
Függetlenségünk helyreállításának harmincéves évfordulója átmenetet is jelenthet két korszak közt. Pontosabban fogalmazva, a következő kettő vagy három évben sikeresen le kell zárnunk minden reformot, ami kulcsfontosságú a demokratikus intézményeink hatékony működéséhez. Mint már említettem, ezek mind szükségesek ahhoz, hogy 2024-ben hivatalosan is pályázhassunk az uniós tagságra, elérhessük az ambiciózus – és tegyük hozzá, megérdemelt – célunkat, hogy az európai család teljes jogú tagjai legyünk.
(A szerző Grúzia magyarországi nagykövete)
