Csizmadia László

Vélemény és vita

Ellenzéki mutánsok

Mindazok, akik az ellenzéki oldalon ma politikai megélhetésüket fontosabbnak tekintik, mint a haza és családjuk sorsát, és elkötelezték magukat az ördög ügyvédjeként, rossz ügyet szolgálnak, sőt felebarát kategóriába sem sorolhatók

A Békemenet említése láthatóan zavart okozott a hazai, Soros-léptékű ellenzék körében. Azonnal mozgósították fizetett médiumaikat, és megközelítőleg 50 facebookos egyletüket. Kíváncsiak lettek a tervezett esemény részleteire, elsősorban időpontjára, majd írásaikkal nevetségessé akarták tenni polgárságunk jelentős részének közösségét, a nemzeti együvé tartozás emblematikus megnyilvánulását. Úgy tűnik, hogy a békés lakosság utcai megjelenésétől félnek, mint ördög a tömjénfüsttől. Miért is? Mert sok ellenzéki pártnak ég a háza, és csak elhanyagolható nagyságrendjük miatt nem látszik a füstje.

A mára meghatározatlan eszmeiségű Gy. F. vezetésű, ki tudja, kiket képviselő ellenzéki zűrzavar azonban folyamatosan elítélő álhíreket, hazugságokat közvetítő központtá vált. Szaporodnak, mint a covidvírus mutánsai, de van ellenszer.

A magyar társadalom már kitalálta a hatásos „vakcinát”. A készítmény egyedi és biztonságos. A józan emberek magukénak tekintik és önként fogadják. Vezérlő elvünk Kölcsey Ferenc megfogalmazásában rendelkezésünkre áll, a döntések pillanatában elő is vesszük: „A haza minden előtt!” A haza pedig jóhiszemű polgárságunk szívében ott lakozik és jól értelmezhető.

Az a szülőföld, ahol őseink éltek, temetkeztek, ahol most nagyszüleinknek és szüleinknek köszönhetjük mai létünket, amely Isten akaratából fogant. A haza biztosítja családjaink életterét. Nem épülhet másra, mint honfitársaink közötti szeretetre. Egymás közt azonban a szeretetet ki kell érdemelni, és ha kölcsönös, örökké tart.

Sajnos életünkben van olyan terület, ahol a szeretet nem játszik, és ez a politika világa. Itt még a kölcsönös tiszteletről is elfeledkeznek egyesek. Általánosítanunk azonban nem szabad.

Ha eljutunk napjaink pártpolitikai csatározásaihoz, a válaszadáshoz érdemes nagy költőnk szavaihoz visszatérni. Rögtön adódik az elemzés lehetősége, a jó és a rossz szétválasztásának etalonja. Segítségül hívhatjuk történelmünk tapasztalatait és a közelmúlt tényeit, a Magyarország megsemmisítésére irányuló trianoni békeszerződéstől indulva napjainkig.

Faggassuk meg a különböző ránk erőltetett izmusok eredőit. Levonhatjuk a megcáfolhatatlan igazságot, hogy felkarolóik a politikai irányzatok. A rossz bőrbe bújtak előtérbe helyezik az uralkodni vágyást és a birodalomteremtést. Ez a törekvés leigázás, a népek kifosztására irányul, és az emberek szabadságát tiporja porba. Visszaigazolja mindezt a bolsevizmus, nácizmus, fasizmus és kommunizmus, amelyekhez mindenkor az erőfölénybe került nézetek mindig párthoz kötődtek, és világháborúkba, polgári ütközetekbe kényszerítették az emberiség ártatlan többségét. A birodalmároknak a kapcsolódó gyarmatosítások jó üzletnek bizonyultak.

Ha előbbi eszmefuttatás után nagyító alá helyezzük a mai Európa és benne a magyarok életterét, felfedezhetjük, hogy a rossz választásának lehetősége még mindig, akárcsak a koronavírus, velünk van. Ahogy Gy. F. kilökte magából: „nem kicsit, nagyon”. Csakhogy a böszme szocliberalizmus álnok eszmeisége az emberek hosszú távú félrevezetésére felvértezett ideológia. Üzleti szellemű izmus, amely célja érdekében szabadság és a haza helyett szabadosságot kínál, átverve mindazokat, akik ezen izmus előéletével nincsenek tisztában.

A birodalomra összeesküvők csíkos ruhába öltöztetnék a polgárokat. Ehhez szükségesek az áldemokratikussá váló európai uniós intézményrendszerek, ahol másodrendűvé válik a fegyveres elnyomás, de tetten érhető a világ bekebelezésének hazug, álnok és, mondjuk ki, gonosz építményrendszere. A ma még viszonylag szuverén országok a globális politika ketrecrendszerébe történő kényszerítése a cél. Igénybe veszik a multinacionális cégek csapatait, fontos lenne számukra a pénzügyek egy kézben összefogása, azaz uralni a világbankrendszert.

Az egyszerűség kedvéért szemléltethetjük úgy is a rendszert, mint a Magyarországon, az ötvenes évek végén megszervezett téeszesítést, ahol a hatalmi eszközök garantálták a végrehajtást.

Mindazok, akik az ellenzéki oldalon ma politikai megélhetésüket fontosabbnak tekintik, mint a haza és családjuk sorsát, és elkötelezték magukat az ördög ügyvédjeként, rossz ügyet szolgálnak, sőt felebarát kategóriába sem sorolhatók. A magyarországi hataloméhség ellenzéki mutánsai az egypártrendszer már ismert politikájának hívői. Nap mint nap jelzik, hogy maffiába tömörülve a kormány buktatására esküdtek fel, azonossá válva az európai egyesült államok szolgálatával. A haza elárulását megélhetési forrásnak tekintve honfitársainknak az újkori rabszolgaságot készítik elő.

Vajon honnan ismerhetjük fel a haza érdekeit szolgálókat? A válasz egyszerű, de ez a minősítés csak tényeken alapulhat. Vegyük górcső alá a 11 éve regnáló kormány munkáját. Előzetesen fogadjuk el Gyurcsány Ferencnek a szocliberális kormányzás fejének önvallomását, miszerint 10–12 éves uralkodásuk csak arra volt elég, hogy elk*ják.

Ennél hitelesebb kiindulópontra nincs szükség. Magyarországot eljuttatták a gazdasági csőd szélére. Politikájuk egyetlen eredménye, hogy merték az országot kicsivé és jelentéktelenné tenni. A következmény, hogy a nemzetközi közvélemény országunkra ráruházta, hogy erőtlen, meghunyászkodó magyarok lakják. A kormány és a kétharmados támogató közösség 2010-ben nemzeti összefogással úgy döntött, hogy visszaszerezzük becsületünket, harcba szállunk hazánkért.

A bizalmat kapott és megválasztott kormánnyal hozzákezdtünk az újjáépítéshez. Jelen írásban nem lehetséges felsorolni az ország kormányának és a vele együtt dolgozó emberek csodálatos eredményeit. Nem túlzás azt mondani, hogy Magyarország minden lakosa hősnek tekinthető, és ha kellett, védekeztünk, ha a lehetőség eljött, építkeztünk. Legyünk büszkék mindarra, amelyhez alapot szolgál egyik szellemi honvédőnk összeállítása, hogy mi történt a nemzeti együttműködés keretében.

Erről a www.2022plusz.hu hírportálunkon és annak Facebook-oldalán pontról pontra olvashatnak. Kiderül, hogy nem voltunk böszmék, sőt mi több, nem hazudtunk „reggel, éjjel meg este” a világnak és önmagunknak. Feladatunk kirajzolódott, a búzából az ocsút ki kell rostálni. Az ország sebeit meggyógyítókat, polgárságunkat meg kell becsülni, és 2022-ben a választások során a társadalom egészségére káros ellenzéki mutánsokat elküldve biztosítani kell, hogy helyüket tanult versenyszellemű ifjúság foglalhassa el. 

(A szerző a CÖKA kuratóriumának elnöke)

Kapcsolódó írásaink

Kondor Katalin

Kondor Katalin

Világok és napok

ĀA fejlődésnek arra a fokára jutottunk el, hogy ma már mindennek van úgynevezett „világnapja”

Deme Dániel

Deme Dániel

A katedráliseffektus

ĀA meseszép Indiát egy Dante poklához hasonló tereppé transzformálta a koronavírus szinte néhány hónap alatt