Vári F. Teofil

Vélemény és vita

Globális kecsketermészet

A globalizáció világszintű egységesedési folyamata létrehozta legújabb torzszülöttjét. Megalakult egy olyan világszervezet, amely a legjobb úton halad a felé, hogy szép csendben átvegye a kormányok helyét, a kormányoknál erősebb hálózatot hozzon létre. Ugyanis létezik egy nemzetek feletti szervezet, amely leplezetlen módon törekszik egy új globális gazdasági rendszer, az úgynevezett inkluzív kapitalizmus megvalósítására, és mi szinte a létezéséről sem tudunk.

A történet szerint arról van szó, hogy napjainkban éppen a kecsketermészetükről elhíresült legnagyobb extraprofit-termelők akarnak igazságos, megbízható gazdasági rendszert létrehozni. Az üzleti vezetők által hivatalosan 2015-ben az Egyesült Államokban megalapított, de a valóságban 2020 decemberében aktivizálódó Council of Inclusive Capitalism (Befogadó Kapitalizmus Tanácsa) koalíció a bolygó igényeinek jobban megfelelő, igazságosabb gazdasági rendszer kidolgozását ígéri. Az sem véletlen, hogy 2020 decemberében jelentették be az indulást, úgy tűnik, óvatos duhajként megvárták, amíg Trump elveszíti a választást. Minő véletlen: Lynn Forester de Rothschild lett a kapitalizmus új királyaiból álló díszes társaság alapító vezérigazgatója. Idáig azt tapasztaltuk, hogy ezek az óriáscégek nem éppen a nagy tömegek érdekeit szolgálják. Bebizonyosodott, hogy a vezető tisztségviselők közül jó néhányan szinte egymással versengve pákosztos kecskeként degeszre tömték magukat a tilosban lelegelt káposztával, vagyis a tisztességtelen módon szerzett pénzekkel. Ennek ellenére ezek a cégvezetők mégis boldogan „mekegik”, hogy rájuk lehet bízni a világ pénzügyi dolgait. Én viszont másokkal együtt elképzelhetetlennek tartom, hogy éppen a kecskék gondoskodnának önzetlenül a káposztáról! Ugyanis a szövetkező ötszáz szuper vállalatból és alapítványból létrejött hatalmi koncentráció kiválóan alkalmas az egész világ gazdasági és politikai befolyásolására, sőt mi több, annak leuralására. A bökkenő viszont éppen csak az, hogy erre ezeket az önjelölt világboldogítókat senki nem hatalmazta fel.

A kapitalizmus megújításán erőlködő Befogadó Kapitalizmus Tanácsa szervezetet mintegy ötszáz vállalat alkotja, ezek összesen 10,5 billió dollár értékű vagyon, valamint 2,1 billió dollár piaci tőke felett rendelkeznek, és több mint 201 millió munkavállalót alkalmaznak a világ több mint százhatvan országában. Ebben az oligarchákkal teletűzdelt csapatban többek között olyan tekintélyes múlttal rendelkező cégek vesznek részt, mint az abortuszt és a homoszexualitást lelkesen támogató MasterCard, Visa, Bank of America, Johnson & Johnson, Salesforce, British Petrol, Rothschild, Rockefeller és a Ford Alapítvány. Ezt a koalíciót az alapító vezérigazgatón keresztül lényegében a Rothschild bankárcsalád vezeti. Nem véletlen, hogy ugyanezek az emberek hozták létre 1945 után az IMF által irányított globalizációs modellt. Ezek a kormányoknál erősebb óriásvállalatok sok esetben tönkretették a hagyományos vállalkozásokat azzal (és ezzel együtt az anyaországok gazdaságait is), hogy az olcsó munkaerőért Mexikóba vagy Kínába telepítették a cégeiket. Mégis érthetetlen módon Lynn de Rothschild azt állítja, hogy a kapitalizmus óriási globális jólétet teremtett, azonban azt is bevallja, túl sok embert hagyott hátra. Így aztán a szövetség hirtelen megvilágosodott tagjai most azt mondják, hogy a jövőben persze minden megváltozik. Meg akarják hallani a föld szegényeinek jajszavát, merthogy eddig vélhetően alkalmi süketségben szenvedtek. Arcpirító módon éppen azok, akik mostanáig erőfölényükből vidáman profitáltak, nehezen elhihető módon görcsös igyekezettel, lelkiismeretüktől üldözve azon fáradoznak, hogy jobbá tegyék a világot. A kérdés csak az, hogy kinek vagy kiknek a számára? Ezért nem is lehet csodálkozni azon, hogy az ostoba naivitástól mentes elemzők az inkluzív kapitalizmus próbálkozást egyértelműen trójai falóként írják le, ami szerintük nem más, mint parasztvakítás, a kapitalizmus elleni várható globális lázadás elhárításának egyik eszköze.

A Befogadó Kapitalizmus Tanácsának résztvevői idáig nagy lelkesen egy rothadó rendszer fenntartásán ügyködtek. A globalizáció történetében vörös fonalként húzódik napjainkig a pénzügyi gazemberség, a gusztustalan kecsketermészet-jelenség, amely eredendő oka a szűnni nem akaró korrupciónak, csalásnak és visszaéléseknek. Most meg az igazság bajnoka és a demokrácia őrzője szerepében tetszelegve el akarják hitetni a világgal, hogy ezután minden másképpen lesz. Miközben a javak most is a szegény országokból a gazdagok felé áramlanak, és ennek mértéke jóval nagyobb a szegényeknek nyújtott fejlesztési forrásoknál. Miközben napjainkban is a multinacionális vállalatok előszeretettel hajtanak végre adóoptimalizálást különböző országokban lévő telephelyeik és leányvállalataik között számlázási trükkök segítségével. A tranzakciók eredményeként a nyereség nem a fejlődő országokban adózik, hanem valamelyik adóparadicsomban. Az arcátlan és dekadens pénzügyi-gazdasági elit politikai lobbijának eredménye jogszerűvé tette a lopást az ipari méretű adóelkerülés és pénzkiszivattyúzás hallgatólagos jóváhagyásával. Egy tanulmány szerint (Eurodad, Eurodad.org) az adóköteles nyereségek kimenekítése csak Európában évi nagyjából ezermilliárd euró veszteséget okoz, míg a fejlődő országokból évente 660-870 milliárd eurónak megfelelő pénzt szippantanak ki. Mindez nem más, mint a nagytőke politikai hatalomba történő beépülése, a politikai elittel történt összefonódása. A jelenség rámutat arra, hogy a globális gazdaságipénzügyi rendszer a velejéig züllött és igazságtalan, csődbe viszi a társadalmi rendet, mert ha az elit következmények nélkül kijátszhatja a törvényeket, akkor az egész demokratikus rendszer alapjait ássa alá. És most ennek a rothadó rendszernek a lebontását, megváltoztatását ígérik annak létrehozói, haszonélvezői? A kecske azt ígéri, hogy lemond a káposztáról, és holnaptól húsevő lesz? Ez több mint cinikus és képmutató!

Ahhoz, hogy a világ közvéleménye számára eladható legyen, és hitelesnek tűnjön a befogadó kapitalizmus tanácsának programja, a szervezet 2020 decemberében szövetségre lépett a Vatikánnal, erről promóciós videó is készült. A Vatikánnal kötött megállapodás bejelentésekor Lynn Forester de Rothschild úgy nyilatkozott, hogy „Ez a tanács követi Ferenc pápa útmutatásait”. Tehát a pápa szövetséget kötött a globális pénzügyi világ, az uzsorás kapitalizmus legnagyobb alakjaival, akiket lényegében a Rothschild bankárcsalád vezet. A hozzáértők szerint az motiválhatta Ferenc pápát a csatlakozáshoz, hogy a Rothschildokhoz és a Rockefellerekhez hasonlóan ő is egy olyan gazdaságfilozófiát vall, amelyet az állammonopolista kapitalizmussal azonosítanak. A tanács az állítja, hogy Ferenc pápa erkölcsi irányításával működik, ő lesz az erkölcsi iránytű. A tanács tagjai és Ferenc pápa évente egyszer találkoznának. A tanács úgy gondolja, hogy a hatalommal való visszaéléseket a római katolikus elit erkölcsi útmutatásai és tanácsai akadályozzák majd meg. Ez azért érdekes, mert emlékezünk még az elmúlt időszak számos vatikáni botrányára, a pénzügyi, valamint szexuális visszaélésekre, a kétes ingatlan- és befektetési ügyletekre. Ezekről annak idején számos nyugati orgánum is tudósított. Ezért hát ez így nem túl megnyugtató.

Eközben a Ford Alapítvány és a Bank of America máris az új kapitalizmuson alapuló és természetesen rendkívül igazságos társadalom létrehozásán dolgozik. Egyébként arról a Bank of America pénzintézetről van szó, amelyet az Egyesült Államok kormánya beperelt a 2008-ban elkövetett jelzáloghitel-válsággal összefüggő csalások miatt. Az új társadalmi szisztéma szerint a versenyt meg kell szüntetni, mert az lelkileg megalázó. Ezért ebben az új társadalomban vállalati kvóták, árak és bérek megállapításával központilag irányítanák a gazdaságot, szabad utat kapna egyfajta új szocializmus. Persze ezzel együtt szabályozni fogják az egyén magatartását is, csupán a társadalmi rend védelme érdekében. Ugyanis ez az új társadalmi rend mindenki számára igazságos életszínvonalat biztosít majd. Mi magyarok a bolsevik korszak kötött béreit, a szigorú központi irányítást és az előírt uniformizált elvtársi magatartást jól ismerjük, ezért egyáltalán nem kérünk belőle. Nem akarunk még egyszer gyarmattá süllyesztett hazában élni

Kapcsolódó írásaink

Lóránt Károly

Lóránt Károly

Kína a 21. században

ĀKína nemzetközi befolyását – szemben a Nyugat fegyveres intervencióival és ideológiai imperializmusával – a kereskedelem révén éri el

Dippold Pál

Dippold Pál

Hazug szavalókórus

ĀAz ellenzéki pártszövetség – leánykori nevén moslékkoalíció – Covid 2021 névvel parlamenti vizsgálóbizottságot állított fel. Céljuk Magyarország jelenlegi járványügyi és gazdasági helyzetének áttekintése

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom