Vélemény és vita
A baloldal tudathasadása
„Európában, az Amerikai Egyesült Államokban és máshol is a fehér felsőbbrendűség képviselői szerveződnek és határokon átnyúlva toboroznak, a nácik jelszavait és jelképeit lobogtatják, gyilkos eszméiket terjesztik” – mondta António Guterres
álláspont
Az ENSZ főtitkára a holokauszt emléknapja alkalmából tette közzé nyilatkozatát. „Tragikus, de az árnyékban töltött évek után a neonácik ismét teret nyernek” – figyelmeztetett a világszervezet első embere, majd globális fellépést sürgetett a szélsőséges nézetek ellen.
Minden józanul gondolkodó ember egyetért Guterres szavaival, azzal azonban kevésbé, hogy a veszély forrásaként nem említette meg a nemzetközi baloldal színe váltását. Merthogy az elmúlt években a nemzetközi antiszemitizmus erősödéséért éppen a baloldalt terheli a felelősség. Elég, ha csak a hazai folyamatokat és a hozzájuk kötődő „környezeti ártalmakat” vesszük górcső alá.
Amikor korábban a Jobbik úgynevezett nemzeti radikális eszméket vallott, nem kevés antiszemita felhanggal, a nemzetközi sajtó fősodra Magyarországgal kapcsolatban náci veszélyt kiáltott. Gyöngyösi Márton, a Jobbik akkori országgyűlési képviselője – ma az Európai Parlament tagja – a zsidó gyökerekkel rendelkező hazai törvényhozókat listázta volna. Arról már nem is beszélve, hogy például a megyei szinten politizáló jobbikos, Kulcsár Gergely beleköpött a Duna-parti
cipőkbe. Ahogy azonban a Jobbik folyamatosan „néppártosodott”, és jelenlegi vezérük, Jakab Péter a magyar baloldal frontemberének, Gyurcsány Ferencnek a vazallusa lett, a kritikus nemzetközi hangok is egyre halkabbak lettek, végül meg is szűntek.
A nemzetközi baloldal a „mi kutyánk kölyke” elv alapján simán szemet hunyt afelett, hogy a tavaly őszi időközi választáson az ellenzék trutymókoalíciójának közös jelöltje az a jobbikos Bíró László lett, aki tetűcsúszdázott és judapestezett. Mostanra a nemzetközi baloldal a Jobbikot szalonképessé fehérítette ki, csak azért, hogy valami zavaros, átláthatatlan, tébolyult ideológia jegyében a 2022-es választások előtt szövetségre léphessen vele.
Elég fájdalmas, hogy Guterres nem ragadta meg az alkalmat, hogy a baloldal történelmileg gyökeredző beteges gyűlöletbeszédének a mélyére ásson, mint ahogy ezt tette a szerencsi időközi választás előtt Gerő András történész, a Habsburg Intézet vezetője. Idézzük: „Mint nem először a baloldal történetében, megint az történik, hogy a politikai pragmatizmus érdekében szemet hunynak a rasszizmus felett, sőt ténylegesen támogatják azt, miközben hangosan hirdetik, hogy ők mindenfajta cigány- és zsidóellenességet elítélnek.”
Ez elég egyértelmű. Mint ahogy az is, hogy a nemzetközi baloldal már évtizedekkel ezelőtt intézményesítette saját maga számára a második világháború utáni antiszemitizmust. Nyugat-Európában a 2012-ben elhunyt francia kommunista filozófus, Roger Garaudy ágyazott meg a baloldal ideológiai felpuhításának. Garaudy szinte „percenként” változtatott identitásán. A folyamat, mint csepp a baloldal tengerében, a teljes zűrzavar. Katolikusként született, majd ateista lett, utána protestáns hitre tért, ezek után belépett az istentagadó Francia Kommunista Pártba, majd ismét a katolicizmus következett, később felvette a muszlim vallást, ezt követően holokauszttagadó nézeteket vallott. Ez az ember, aki azt sem tudta, hogy valójában ő maga kicsoda, teremtette meg a baloldal számára a szellemi feltételeket a politikai tudathasadáshoz és identitásváltáshoz. Mindez pedig megalapozta Magyarországon is a baloldal és az egykor volt radikális jobboldal szövetségét.
(A szerző lapszerkesztő)