Vélemény és vita
Kamubaloldal
A baloldali szörnykoalíció a parlamentben nagy löttyös indulatában a kormány járványügyi intézkedéseit támadva annyira belelendült, hogy a választójogi indítványra is csípőből tüzelt
álláspont
Holott szűk másfél évvel az országgyűlési választás előtt nagyon is időszerű a kamupártok – éppen az ellenzék által szorgalmazott – kiszűrésének gondolata. Megjegyzem, 2017. október 2-án az Országgyűlés az ezt célzó előterjesztést 184 igen kormánypárti, szocialista és jobbikos szavazattal fogadta el. Ergo a mostani támadásuk is annyira hiteles, mint Korózs Lajos álmentős videója, Gyurcsányné Dobrev Klára európai minimálbérblöffje vagy a Romentum jelzőt kiérdemlő Momentum magyarságtudata Erdélyben.
A vitára bocsátott tervezet tovább szigorítana, azt tartalmazza, hogy egy párt csak akkor állíthat országos listát, ha legalább kilenc megyében és a fővárosban, illetve ötven egyéni körzetben jelöltet tud állítani. Ekkor hozzájut az áhított kampánytámogatáshoz, ám ha nem képes a választók egy százalékának bizalmát kiérdemelni, akkor vissza kell fizetnie a támogatást az államkincstárnak. A visszapótlásért a párt vezető tisztségviselői magánvagyonukkal felelnek.
Hogy ebben mi kivetnivalót lát az újabb műbalhét korbácsoló és hisztit kivágó – az ellenzéki térfélen antidemokratikusan kizárólagosságra törekvő – baloldal, azt még a velük rokonszenvező Ceglédi Zoltán politikai elemző sem tudta megmondani. Holott ő a névadója és szülőatyja annak a „moslékkoalíció” kifejezésnek, amelyről Kövér László házelnök is beszélt egy lapinterjúban, amely miatt a patkányozó Bangónétól a provokátor Tordai Bencéig mindenki megsértődött. Rögzítsük, Ceglédi azt mondta, lehet nagyon szeretni a Gundel-palacsintát, a gulyáslevest és a tökfőzeléket külön-külön, ám ha összeturmixoljuk ezeket, az mégiscsak moslék.
Az igazi baj azonban mélyebb, a szörnykoalíciót ugyanis önmagában is kamupártok alkotják. A Karácsony-féle Párbeszéd 2012 óta egyetlen választáson sem mérte meg magát, közvélemény-kutatáson még az egy százalékot sem tudta megugrani. A gyurcsányi hazugságpolitikát meghaladni akaró, azonban mára „eldékásodott”, oszló-foszló LMP-t a viccpártként létrejövő Magyar Kétfarkú Kutya Párt tavaly kenterbe verte az önkormányzati választáson. Az MSZP önállóan talán még csak-csak átbukdácsolna az ötszázalékos parlamenti küszöbön, ám a velük pártszövetségre lépett Párbeszéddel együtt a tízszázalékos törvényi követelmény távolabb van, mint a Göncölszekér. A keresztényszociális néppárt – így nevezi magát újabban a megcukisodott Jobbik – az öncsonkításban odáig jutott, hogy frakciójának egyharmada megszűnt. Ha nem lenne hozzájuk közel álló közvélemény-kutató, erős versenyben lennének a szocialistákkal, akik éppen most fejezik le a legnagyobb szervezetüket Pest megyében.
Az MSZP formálisan még nem kamupárt, de ez csak időleges állapot, ugyanis már több aktájuk van a rendőrségen különféle szocialista számlagyárak kapcsán, mint amennyi a DK esetében a Teréz körúti irodatűzben a lángok martalékává vált. Utóbbi már 2011-es megalakulásakor magában hordozta a kamupárt csíráit, amelyek gyorsan ki is keltek. A családi vállalkozásként üzemeltetett Gyurcsány-párt könyvvezetése és gazdálkodása 2013-ban, 2014-ben, 2015-ben és 2016-ban sem felelt meg a törvényi előírásoknak, 2015–2016-ban pedig működéséhez tiltott vagyoni hozzájárulást fogadott el. A 2018-as kampány során a Demokratikus Koalíció a számviteli, a párt- és a kampánytörvényt is megsértette, illetve ismételten tiltott támogatást fogadott el.
Ergo: a baloldal vezető ereje jogon kívüli kamupárt.
(A szerző újságíró)