Rab Irén

Vélemény és vita

Leszbosz-szindróma

Szerdára virradóra tűz ütött ki a leszboszi Moria menekülttáborban. Nem véletlen baleset volt, hiszen a tábor különböző pontjain egyszerre csaptak fel a lángok

Az ilyet szándékos gyújtogatásnak szokták nevezni. A tűzoltókat akadályozták a tűzoltásban, és a túlzsúfolt, tűzvédelmi előírásoknak egyáltalán nem megfelelő tábor rövid idő alatt porrá égett. A tábor tizenháromezer ideiglenes lakosa a közeli hegyekbe menekült. Halálos áldozatokról nem tudni, a tűzben nem vesztette életét senki, és menekülés közben sem tapostak senkit halálra. A moriai gyújtogatás jól elő volt készítve.

A görög miniszterelnök is szándékos gyújtogatásról beszélt, mert a görög kormány pont előző nap hozott határozatot arról, hogy a tábort zárt táborrá alakítják, és egyelőre azokat sem engedik ki, akiknek már kedvezően bírálták el a menekültkérelmét. A háttérben a világjárvány áll, valaki behurcolta a koronavírust a bódé- és sátorvárosba. A hatóságok eddig harmincöt pozitív esetet szűrtek ki. A karantén kialakítása egészségügyi szempontból indokolt volt, másrészt a túlzsúfolt helyen nagyobb fertőzési eséllyel grasszál a vírus. Egyébként is a táborlakók százötven napot szenvedtek már el karanténban, hiszen a világjárvány első hullámának korlátozó intézkedései őket is sújtották. Nem csoda, hogy a bezártságtól traumatizálódtak, egy újabb karantént már nem tudnának elviselni.

A politikai civil nyomásgyakorlás már a görög határozat előtt két nappal elkezdődött, amikor a tengeri mentést végző civil szervezetek szövetsége berlini akcióba kezdett. A Reichstag (pardon, Bundestag) előtti hatalmas térre szép, fehér műanyag székeket, összesen tizenháromezer darabot helyeztek el, hogy a Moria-tábor összes lakóját jelképesen hellyel kínálják a német fővárosban. Valószínűleg ezek a civil szervezetek segítettek a gyújtogatásban is, és német precizitással ők készítették elő a menekülési útvonalat.

Még szerdán, a tűzvészt követő délután több német városban összehangolt spontán tüntetéseket szerveztek a fedél nélkül maradt leszboszi menekültek megsegítése érdekében. Göttingenben például százak vonultak az utcára, szerintük pont kétszer annyian, amennyiről a rendőrség beszámolt. „Amit az Európai Unió a görög szigeteken művel, az strukturális rasszizmus, egy tervezett, szándékos, emberellenes politika”- mondta a polgári társadalom lebontásán munkálkodó Bázisdemokrata Balosok szónoka.

Az ifjú tüntetők – jobbára egyetemi polgárok – követelték, hogy Göttingen haladéktalanul adjon helyet a menekülteknek. Az egyetem, a világ számos felsőoktatási intézményéhez hasonlóan, már egy ideje a progresszív (balos, zöld, liberális) gondolkodásúak gyűjtőhelye. Ha valaki véletlenségből nem osztja ezeket a nézeteket, vagy gyorsan asszimilálódik, vagy magára marad, azaz kirekesztődik ebből az értelmiségképző világból.

A város szocialista főpolgármestere sebtiben összehordott politikai beszéddel reagált: „Az Európai Unió humanitárius alapokra épült szolidáris értékközösség. Mikorra veszik ott észre végre, hogy ezek az emberek a segítségünkre szorulnak?” És kilenc másik német nagyváros főpolgármesterével együtt aláírta, vállalta, hogy a humanitárius katasztrófa elkerülése érdekében befogadja a leszboszi menekülteket.

A média feladata ilyenkor az érzékenyítés. A közszolgálati stábja járványveszély ide vagy oda, azonnal a helyszínre utazott, egészen pontosan elkísérte a Zöldek egyik főpolitikusát, Göring-Eckardtot a humanitárius vizitre. Mutatták a gyerekeket, a fedél nélkül maradt szerencsétlen menekülteket, bejátszották a 2015-ös érzékenyítő felvételt is a vízbe fulladt kisfiúról. (Azóta már kiderült, hogy a tragikus történet szintén érzékenyítő céllal megrendezett volt, pedig annak idején a kisfiú „életben maradt nagynénjét” körbeutaztatták a sztorival a világban.)

Azonnal Németországba kell hozni ezeket a szerencsétleneket, de addig is a helyszínen gyorsan segítséget kell adnunk, mondta a romok előtt maszk nélkül álló Göring-Eckardt, mire beindult a német zöldpolitikusok Berlintől Stuttgarton át Brüsszelig érő kórusa, amely a főnök asszony követeléseit visszhangozta.

Erre gyorsan megmozdult az Európai Unió is, tíz ország jelentette be, hogy átvesz menekülteket a leégett táborból. Először gyerekeket (azzal lehet a legjobban érzékenyíteni, azaz a befogadás morális attitűdjét kiemelni), aztán nőket, betegeket, végül jöhet a családegyesítési program. Nem látni a folyamat végét, hány illegális migráns érkezik az ügyes trükkel legálisan Európába?

„Mennyi jött ki, mennyi jött ki?” kérdezhetnénk, lemondva a végeredményről, mint Karinthy a Babits-paródiájában.

Ne felejtsük, Németország december végéig az Európai Unió soros elnöke. Az elnökség prioritásai között nem szerepel ugyan az európai migrációs helyzet, de Angela Merkel szeretné a helyzetelőnyt kihasználni, és az öt éve húzódó menekültügyi kvótavitát végre lezárni. Újra előkerült a régi jelszó, az „európai megoldás”, ezt keressük már mióta! A migráció témája globális és európai kérdés, Európának végre közös menekültjogi rendszert kell elfogadnia, szól a verdikt.

Az Európai Bizottság szeptember 30-ra tűzte ki a javaslatok megvitatását, amihez ezernyolcszáz európai polgár véleménye is hozzájárult. Ők mondjuk egytől egyig elutasították a befogadást, bevándorlást, az illegális migrációt, de szavuk nem ér föl a döntéshozókig.

Közben, amíg aggódunk a menekültek tragikus sorsa miatt, elfeledkezünk az európai őslakosokról. Mikor hallunk már végre egy érzékenyítő riportot például a német sajtóban arról, hogyan szenved a migrációs nyomástól a túlterhelt, hajdan volt szép sziget, Leszbosz görög lakossága? Hogyan szenvednek a naponta különböző fondorlattal kikötő NGO-hajók emberrakományától a lampedusai, szicíliai olaszok? A bosnyák, szerb határvárosok túlterheltségét nem is emlegetve, hiszen ők kívül esnek az európai értékközösségen.

(A szerző történész)

Kapcsolódó írásaink

Dippold Pál

Dippold Pál

Sátánfattyú

ĀGyurcsány, ez a Magyarországra szabadított sátánfattyú folyamatosan kavar. Fondorlatos politikai mozgása, nevezhetjük kígyózásnak is, igen alkalmas arra, hogy a magukat balliberálisnak tituláló eszmetársak gyűlöletét forrponton tartsa

Bogár László

Bogár László

Egy híján húsz

ĀAfganisztán, Irak, Líbia és Szíria húszezermilliárd dolláros ráfordítással az állítólagos „demokrácia” helyett az anarchia, a káosz és a pusztulás megrendítő mementói lettek

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom