Őry Mariann

Vélemény és vita

Roth világa

Michael Roth német külügyi államtitkár neve nem ismeretlen a magyar újságolvasóknak, a szociáldemokrata politikus ugyanis nagy híve a nyugati balliberális diplomáciának, amelynek alapvető eleme más országok kioktatása

álláspont

Különösen akkor, ha kelet-közép-európai vagy délkelet-európai országokról van szó, amelyek a fejlődés alacsonyabb szintjén állnak a nyugati balliberális világkép szerint.

Sok munka van még előttünk – mondta például Roth 2018-ban, a belgrádi melegfelvonulás záróeseményén, utalva arra, hogy az EU-ban akkori állás szerint „még mindig” tizennégy olyan tagállam volt, ahol nem legális az azonos neműek házassága, szóval még van hová fejlődnie a kontinensnek, beleértve Szerbiát is. Roth nemcsak Belgrádban, hanem más régiós fővárosokban is szívesen a helyiek tudtára adja: a német szociáldemokraták mint a fejlett Nyugat képviselői, milyen politikai erőket látnak szívesen és milyeneket nem.

Roppant mód nem kedveli például a nemzeti, keresztény és konzervatív kormányokat. Noha bármikor keblére öleli a helyi balliberális oldalt, azért úgy általánosságban érez némi ellenszenvet a magyarok és a lengyelek iránt, amiért makacsul ragaszkodnak a Roth szerint európaiatlan kormányokhoz. Noha a német államtitkár és más nyugati liberális politikusok előszeretettel hangoztatják, hogy csak a varsói és a budapesti kormánnyal van bajuk, nem pedig általában a lengyel és a magyar emberekkel, Roth egy múlt hétvégi interjúban simán leantiszemitázta a magyarokat – úgy általában. Egy lapinterjúban azt mondta, a hazánk ellen indult, hetes cikkely szerinti jogállamisági eljárás egyik alapja a tomboló antiszemitizmus. Gyorsan hozzátette persze, hogy ha más országokat bírál az antiszemitizmus miatt, muszáj megemlítenie, hogy az ilyen incidensek száma bizony Németországban is rohamosan nő. Ez valóban így van, és akár égetőbb problémát is jelenthetne Rothnak, de ebben az interjúban egészen biztosan nem kellett aggódnia miatta – sem arra nem kérdeztek vissza, hogy mégis milyen konkrét eseteket jelent az általánosságban tomboló antiszemitizmus Magyarországon, sem pedig arra, hogy sopánkodás helyett mit akar kezdeni a német helyzettel.

Szijjártó Péter ezúttal sem hagyta szó nélkül Roth sértését. A külügyminiszter a Facebookon emlékeztette egykori kollégáját, hogy Magyarországon a zsidó közösség biztonságban van, a zsidó honfitársainknak nem kell félniük. Mielőtt bejelentette volna a budapesti német nagykövet bekéretését a magyar külügybe, Szijjártó még egy jó tanácsot adott Rothnak: „Mielőtt legközelebb ilyen súlyos témában megszólalsz, nézz körül saját házatok táján.”

Ha körülnéz Németországban Roth úr, valóban van mit látnia. Évek óta téma, hogy erősödik az antiszemitizmus Németországban és más nyugat-európai országokban. Tavaly májusi hír például, hogy Németország antiszemitizmus elleni kormánybiztosa, Felix Klein azt javasolta az országban élő zsidóknak, hogy ne viseljenek nyilvánosan kipát. Nem véletlenül mondta ezt, hiszen 2018-ban tíz százalékkal több antiszemita cselekményt rögzítettek, mint egy évvel korábban. Azt nem lehet mondani, hogy a német hatóságok nem tesznek semmit, de az is tény, hogy erősen féloldalasan cselekednek. A szélsőjobbot például azonnal megtalálják, az alkotmányvédelem is a nyakukon ül, főleg mert a nácizást kényelmesen fel lehet használni az Alternatíva Németország és tábora kollektív diszkriminációjára.

A bevándorlás és az antiszemitizmus kapcsolatára természetesen Roth és mások is vakok. Pedig ha nem lennének, vajon hány tagállam ellen indulhatna eljárás?

(A szerző főmunkatárs)

Kapcsolódó írásaink

Boros Imre

Boros Imre

A Nyugat krónikus oroszfóbiája

ĀRománia két kis erőtlen, akarat nélküli, az oszmán uralom alól éppen kiszabadult fejedelemségből hetven év alatt tekintélyes méretű országgá duzzadt. Ez nem a románok kirobbanó életerejéből következett, hanem a Nyugatnak állt érdekében

Rab Irén

Rab Irén

Rejtőzködő migrációs paktum

ĀAz Európai Unió elirigyelte a magyaroktól a nemzeti konzultáció intézményét, és az új migrációs és menekültügyi paktumhoz kikérik az európai polgárok véleményét