Új szakasz a védekezésben

A jegybank ezt azzal indokolta, hogy az árstabilitás fenntartása és a gazdasági növekedés helyreállításának támogatása érdekében szükségessé vált a monetáris kondíciók finomhangolása, és részükről a kamatcsökkentés az egyik, amivel a harmadik és negyedik negyedévben elérhető az újbóli fordulat, a magyar gazdaság helyrerázódhat, és újból elindulhat a növekedési pályán.

A koronavírus-járvány hatására a világgazdaság növekedési kilátásai érdemben romlottak, és az elmúlt időszak a magyar gazdaságot is keményen érintette, már csak azért is, mert a bruttó hazai össztermék nyolcvan százalékát az export teszi ki, pontosabban azok a cégek hozzák össze, amelyek a külpiacokra termelnek.

Arra számítani lehetett, hogy a gazdaságvédelmi intézkedések ellenére a hazai gazdaság idei teljesítménye a korábban vártnál alacsonyabb lesz, és nyilván a jegybank vezetését is elgondolkodtatta, hogy a második negyedévben hét százalékkal zsugorodhat a magyar gazdaság. Ahhoz viszont, hogy ennek ellenére az általuk várt 0,3–2 százalékos idei növekedés reális legyen, mindenképpen lépni kellett. Most már ugyanis nem elég az, hogy Magyarország erős gazdasággal érkezett meg a válságba, és az unión belül kiemelkedő volt nálunk a növekedés, a monetáris és fiskális politikát is az újraindulás, a vállalatok megerősítésének szolgálatába kellett és kell állítani. Ezt pedig leginkább a beruházások felpörgetésével lehet elérni, ehhez viszont az is kell, hogy a hazai vállalatok olcsóbban jussanak hitelhez. Itt viszont jól jön az alapkamat csökkentése, hiszen ezáltal a bankok is olcsóbban tudnak hitelt nyújtani.

A beruházások azért is fontosak, mert leginkább ezek tartják szinten a növekedést. Az elmúlt években a magyar beruházási ráta Európában az egyik legmagasabb, 28–29 százalék volt, és ezt az aktivitást érdemes lenne szinten tartani. Másrészt a jegybanki törekvés szerint a jelenlegi rendkívüli makrogazdasági környezetben is az árstabilitás elérése és fenntartása, a pénzügyi stabilitás megőrzése számukra a legfontosabb, és ha ez a kettő rendben van, akkor a kormány gazdaság- és költségvetési politikáját is lehet támogatni.

A koronavírus miatti helyzetben az egyik legfontosabb gazdaságpolitikai eredmény a költségvetési és a monetáris politika közötti összhang megteremtése. A fiskális politikára rátérve érdemes azt is figyelembe venni, hogy jövő pénteken lesz a 2021-es költségvetés tervezetének zárószavazása a parlamentben. Bár az ellenzék eszköztára most is meglehetősen szánalmas, már ami a különböző jelzőiket (is) illeti, ugyanis szerintük ez a cserbenhagyás, a gyengeség és a gyávaság költségvetése – mondják. A tények viszont azt mutatják, hogy 2010 óta két fő érték határozza meg a büdzsét: a munkahely- és családvédelem, ami jövőre kiegészül a gazdaságvédelemmel.

Ezen értékrend mentén jövőre minden területre több pénz jut – amit elősegíthet a tervezett, 4,8 százalékos gazdasági növekedés –, így például munkahelyvédelemre, családtámogatásra, a nyugdíjakra, oktatásra, kultúrára, rend- és honvédelemre is.

E célkitűzést elősegítendő, tegnap megalakult a gazdaságvédelmi operatív törzs is. Feladata, hogy felszámolja azokat az adminisztratív és bürokratikus szabályokat, amelyek fékezik a gazdaságot, és akadályozzák a vállalkozások működését. Ezen intézkedések pedig azt mutatják, hogy Magyarország a járvány elleni védekezés új szakaszába lépett.

(A szerző főmunkatárs)