Éllovasok maradunk

A napokban fokozatosan, szigorú ütemterv mellett jó néhány hazai vállalkozás és külföldi nagyvállalat, köztük autóipari cégek kezdték újra a működésüket, hiszen a koronavírus-járvány miatt az elmúlt egy–másfél hónapban sokan kényszerültek a termelés felfüggesztésére. Sok területen újra kell indítani a gazdaságot, meg kell védeni a munkahelyeket, sőt újakat kell teremteni, s ezek az újabb munkahelyek leginkább beruházások révén jönnek létre. Ebből adódóan a koronavírus-járvány által okozott gazdasági károk enyhítésében és a gazdaság újraindításában kulcsszerepe van a beruházások ösztönzésének. Mint azt Varga Mihály pénzügyminiszter kifejtette, a munkahelyek megvédése az elsődleges cél, ezért a kormány munkahelymegtartó támogatással, adóintézkedésekkel, kedvező hitelekkel segíti a vállalkozásokat abban, hogy minél kevesebb veszteséggel jussanak túl a járvány okozta válsághelyzeten.

Bár a hazai foglalkoztatottak mintegy hetven százaléka a kis és közepes cégeknél vállal munkát – legalábbis így volt a járvány előtt –, ebben a helyzetben oroszlánrészt vállalhatnak a hazai nagyvállalatok. A kormány által támogatott nagyvállalati beruházási program keretében a következő három évben összességében 315 milliárd forint értékű beruházás valósulhat meg Magyarországon. Ebből adódóan az állami hozzájárulás idén a tervezett huszonöt- helyett negyvenmilliárd forintra emelkedik. Ez a program ugyanakkor nem új keletű, hiszen a még 2015-ben indított nagyvállalati beruházási támogatás az utóbbi évek egyik legeredményesebb befektetésösztönzési programja Magyarországon, amelynek révén eddig 264 milliárd forint értékű beruházás és 2600 új munkahely jött létre. Ezek a fejlesztések ugyanakkor azért is fontosak, mert nemcsak munkahelyeket teremtenek, hanem javítják a termelékenységet az alkalmazott fejlett technológián keresztül, ezáltal hozzájárulhatnak a piac bővüléséhez és a versenyképesség javításához. Utóbbira továbbra is nagy szükség van, hiszen a járvány lecsengésével a magyar gazdaságnak versenyképesnek kell maradnia mind a régióban, mind pedig globális szinten.

A munkahelymentő aktivitás más területen is megmutatkozik, ugyanis a Külgazdasági és Külügyminisztérium a Nemzeti Befektetési Ügynökséggel közösen indított programot körülbelül egy hónapja, amelynek értelmében azoknak a vállalatoknak a beruházásait támogatják, amelyek vállalják a munkahelyek, munkavállalók megtartását. Ezzel összefüggésben múlt vasárnapig 338 vállalat jelezte a kormánynak, hogy 162 milliárd forint értékben fektetne be a járvány negatív gazdasági hatásainak enyhítése érdekében, így összesen 62 ezer munkahelyet lehetne megvédeni. Ez is kormányzati támogatással valósul meg. A program keretösszegének megduplázását tegnap jelentette be Szijjártó Péter, így az százmilliárd forintra emelkedik.

Ha pedig a kiadásoknál maradunk, ezzel összefüggésben érdemes azt is megemlíteni, hogy az Orbán-terv több mint kilencezermilliárd forintot mozgósít 2020 és 2022 között a járvány kedvezőtlen gazdasági hatásainak enyhítésére, ami meghaladja a bruttó hazai termék (GDP) húsz százalékát. Ennél többet arányaiban csak Németország, Olaszország és Svédország fordít e célra, továbbá a csehekkel egy szinten vagyunk ebben az összevetésben. Ezen belül 1345 milliárd forint jut e célra a költségvetésből, és eddig összesen több mint hatszázmilliárd forintot költött az állam a járvány elleni egészségügyi és gazdasági védekezésre. A járványt megelőzően a gazdasági növekedésben voltunk éllovasok az Európai Unióban és a régióban, és ezt megtartjuk az akciótervvel is.

(A szerző főmunkatárs)