Nagy Ervin

Vélemény és vita

A stabil kormány immunisabb

Nem mindegy, hogy milyen állapotban van egy ország, amikor globális katasztrófa tépázza gazdaságát, feszíti szét társadalmi stabilitását és rengeti meg politikai berendezkedését

Mennyit bír el a közösség? Mekkora ereje van az identitásképző és az összetartozást fenntartó nemzeti energiának? Mennyire lehet megvédeni a gazdaságot? Elég erős-e a kormányzat ahhoz, hogy kezelni tudja a válságot? Tud-e jó döntéseket hozni a politikai vezetés? Állnak sorban előttünk e történelmi, a jövőnket nagyban meghatározó kérdések a koronavírus világszintű elterjedésének apropóján, amelyekre az adott válaszok helyességét ugyan az idő dönti majd el, de latolgatni már a mai tudásunk szerint is képesek vagyunk. Sőt, kell is, hisz a helyzetünk megértése segítheti a helytálló szándékok és cselekvési tervek kidolgozását.

A magyar gazdaságot – ha egyáltalán lehet keresni ebben a sorscsapásban jó dolgokat – kiemelkedő állapotban érte el a koronavírus okozta válság. Bármekkora is most a katasztrófa, igaz az, hogy az utóbbi időben a GDP éves növekedése négy-öt százalék között mozgott, a munkanélküliség három százalék közelébe csökkent, a foglalkoztatottság történelmi csúcsra ért, miközben a költségvetési hiányt sikerült az uniós átlag alatt tartani, és végre az államadósság is elkezdett zsugorodni. A belső fogyasztás az elmúlt években folyamatosan emelkedett, a minimálbér és az átlagkereset, ugyan még mindig elmaradva Nyugat-Európától, de átlagon felül növekedett. A magyar gazdaság az elmúlt tíz évben felszálló ágra került, az Orbán-korszakban elindult a gazdasági felzárkózás, a tartós növekedés minden szektorban jellemző tendencia lett, amelyet az egyes emberek és a családok is pozitív módon élhettek meg. A növekedésnek köszönhe­tően elindultak jóléti intézkedések is, mint a rezsicsökkentés, a családtámogatási rendszer, a munkát terhelő adók csökkentése, illetve egyre több maradt a zsebekben is, ami kegyelmi állapot volt a rendszerváltoztatás óta – és ez nem csupán a vakszerencsén múlott, hanem tudatos politikai munka eredményeként született meg. A tények és a számok alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a tíz éve tartó politikai korszak talpra állította a magyar gazdaságot, amelyet így sokkalta jobb állapotban „csapott arcon” a koronavírus okozta krízis, mint amikor a Gyurcsány-kormány alatt ránk szakadt a világméretű pénzügyi válság.

De az éremnek két oldala van. Mert azon túl, hogy ebből a pozícióból sokkal nagyobb az esély arra, hogy a gazdaság sérülése miatt a lakosságot kevésbé sújtsa a válság, mint a Gyurcsány-kormány tehetetlensége utáni időkben, de igaz az is, hogy a „jobb helyzetből” visszazuhanni „a régi helyzetbe” mindig nehezebben elviselhető kudarc lehet az egyén számára. És az is igaz, hogy még közel sincs vége a járványnak, így fogalmunk sincs arról, hogy mekkora károkat fog okozni világszerte a vírus, és azt sem tudhatjuk ma még, hogy milyen mértékű terhet jelent ez a magyar gazdaság számára. Habár az már most látszik – ha csak a fertőzöttebb országokra tekintünk –, hogy a mostani gazdasági válsághoz képest a 2008-as krízis kutyafüle volt. Reménykedni azonban reménykedhetünk, legalábbis a gazdaság újraindításának sikerében, hiszen a pozíciónk most jóval kedvezőbb. A politikai stabilitás is erősebb, mint 2008-ban volt. Ezt talán egy kisiskolásnak sem kell magyarázni. Az Orbán-kormány erős, a rendszerváltoztatás óta a legerősebb népi felhatalmazással kormányoz, a nemzeti konzultáció eszközével mindinkább közvetlenné tette a hatalomgyakorlást, a parlamenti és törvényalkotói háttér pedig igen stabil, szemben a Gyurcsány–Bajnai-kormányok végnapjaival, a totális politikai káosszal és az elkerülhetetlen bukással. A minap egy több évet felölelő kutatás, az Euró­pai Stabilitás Index írta le azt, hogy hazánk politikai értelemben az egyik legstabilabb ország az unióban, így ez jelentős előnyt jelenthet a válságkezelésben. A tényszerű és zömmel kvantitatív eszközökkel, a 2016 és 2019 közötti politikai, gazdasági és biztonsági folyamatokról készült elemzésből kiderül, hogy míg Magyarország a második legstabilabb rendszer Európában, addig Spanyolország, Görögország, Franciaország és Olaszország igen instabillá vált. Ez rámutat arra a tapasztalatra, hogy hiába minden erőfeszítés, ha nem stabil a rendszer, akkor a hatalom kezéből könnyen kicsúszhat a válságkezelés hatékony cselekvési lehetőségeinek eszköztára.

Az, hogy mind politikai, mind gazdasági téren jellemzően stabil volt az ország az elmúlt fél évtizedben valódi reményekre adhat okot, hisz sokkal jobb helyzetből futhatunk neki a mostani egészségügyi és gazdasági krízisnek, pontosabban utána az ország újjáépítésének (mint történelmünk során annyiszor!), hiszen sokkal nagyobb a mozgásterünk és erősebb a politikai cselekvőképességünk. Még akkor is, ha a mi ellenzékünk – talán egész Európa-szerte – a legellenségesebben igyekszik korlátozni a kormány válságkezelését. A politikai tömbjükhöz szorosan hozzácsatolt, önmagát „független-objektív” médiának tituláló valami pedig felér egy járványveszéllyel. A pánikkeltés, a rosszindulatú pletykák és álhírek gyártása ugyanis több ember gondolkodását fertőzheti meg, mint bármilyen járvány a testünket. Az effajta ragály ellen pedig csak és kizárólag a nemzeti összetartozás és az identitástudat jelenthet hatékony immunitást. Mert nem minden múlik a kormányzat válságkezelésén. Bármilyen erős és cselekvőképes is a hatalom, ha a lakosság nem elég fegyelmezett, akkor megette az egészet a fene. Így a felelősség és a kötelesség is közös, bármit mondjon az ellenzék, bármilyen vacak vezetők akarjanak hasznot húzni a széthúzásból, az ellenségeskedésből, nekünk össze kell most fognunk és a politikán túl kell összezárnunk.

(A szerző filozófus, XXI. Század Intézet)

Kapcsolódó írásaink

Morvai Katalin

Morvai Katalin

Páratlan

ĀRendkívüli idők rendkívüli döntéseket követelnek. Amire az újkori olimpiák 124 éves történelmében nem volt példa, arra most van

Bencze Izabella

Bencze Izabella

Hátrább az agarakkal!

ĀNagyon úgy tűnik tehát, hogy ebben a valóban katasztrofális helyzetben egyetlen támasza van a tízmillió magyarnak: a jobboldali kormány és kormányfő, valamint az az operatív csoport, amely már szintén számos, méltatlan ellenzéki támadás célpontja volt

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom