Zöldterv csak igazságosan

Ám csak kettejük között sikerült valami eredményt elérni, az Európai Uniót továbbra is fenyegetik az amerikai pót- vagy védővámok, és ilyenkor nem maradhatnak el a válaszlépések sem. Ezért fontos, hogy Donald Trump amerikai elnök Davosban Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével is egyeztetett, egyebek mellett egy kereskedelmi egyezmény kérdéséről. Trump kedden még úgy fogalmazott, remélhetőleg valamit sikerül elérniük, tegnap azonban már azt mondta, az EU-val nehezebb lesz megállapodni, mint Kínával, és megint „nagyon magas” vámok kivetésével fenyegetőzött. A brüsszeli testület új elnöke ugyanakkor kifejezte reményét, hogy a feleknek sikerül pozitív párbeszédet kialakítaniuk a kereskedelem, a technológia, az energetika és egyéb ügyek terén.

Ezzel együtt a davosi találkozó központi témája a környezetvédelem, illetve a klímaváltozás elleni küzdelem. Ez azért is lényeges, mert az első öt kockázati tényező globális szinten már ilyen jellegű – szélsőséges időjárás, sikertelen alkalmazkodás a klímaváltozáshoz, természeti katasztrófák, biodiverzitás csökkenése, az ember okozta környezeti katasztrófák –, legalábbis a fórum szervezői szerint. A környezetvédelem fontos, ugyanakkor nagyon drága, ezért csak akkor lehet sikeres, ha a költségek arányos elosztásának alapelve érvényesül.

Az európai Zöldterv kialakításakor a fő szempont, hogy a klímavédelmi intézkedések egyetlen tagállamban se járjanak aránytalanul nagy költségvetési teherrel, és ne hátráltassák a gazdasági növekedést. De ez egyelőre csak szép elképzelés vagy még az sem, hiszen a bizottság javaslata szerint Magyarország minimálisan, 1,2 százalékkal részesedne a karbonsemlegességre történő átállást segítő forrásokból. Ez pedig, mint Varga Mihály pénzügyminiszter a napokban fogalmazott, elfogadhatatlan. Már csak azért is, mert az unió új növekedési stratégiáját megfogalmazó, ezermilliárd eurónyi fenntartható beruházást célzó Zöldterven belül nagy szerep hárul az úgynevezett Igazságos Átállást Támogató Alapra, ami a karbonsemlegesség esetében leginkább a hátrányosan érintett régiókat hivatott segíteni. A Zöldterv pénzügyi vitájában a miniszter kifejtette, hogy Magyarország egyetért az unió klímacéljaival, de ezeknek nem lehet következménye az energia- és élelmiszerárak emelkedése, a többletköltségek nem terhelhetik a fogyasztókat.

Ez azért is fontos, mert a gyakorlat néhol egészen mást mutat. Például Németországban erőteljesen hangsúlyozzák a zöldenergiára történő átállást, ezért leállítják az atomerőműveket, és a szélkerekekben meg a napenergiában hisznek. Ezzel együtt viszont az elmúlt tíz évben harmincöt százalékkal emelkedett az országban a villamos energia ára a háztartások és az ipari fogyasztók számára, ami a gazdaság versenyképességét is erőteljesen befolyásolja. Németországban háromszorosába kerül a villamos energia, mint nálunk: az ottani háztartások éves költsége 1200 eurót tesz ki, míg a magyar háztartások átlagos kiadása 470 euró.

Valószínűleg ezek a különbségek továbbra is fennmaradnak, hiszen Magyarország határozottan kitart ugyan a zöldenergia mellett, de megfelelő súlyozással. A szél- vagy a naperőművek ugyanis nálunk nem helyettesíthetik az atomenergiát, ami kiszámítható, és nélkülözhetetlen Magyarország energiabiztonságához és -függetlenségéhez. Ezt tartsuk szem előtt, és ne higgyünk el minden zöldséget.