Vélemény és vita

Összerakjuk az órát?

Csütörtökön a prágai Nemzeti Múzeumban a magyar, az osztrák, a cseh, a lengyel és a szlovák miniszterelnök egymás mellett állva, közösen tájékoztatta a nyilvánosságot ötoldalú csúcstalálkozójuk témáiról és eredményeiről

álláspont

Azoknak az itthoni és a szomszédos országokban élő kortársainknak, akiknek van némi történelmi érzékük és ismeretük Közép-Európáról, nyilván feltűnt, hogy csütörtökön a prágai Nemzeti Múzeumban a magyar, az osztrák, a cseh, a lengyel és a szlovák miniszterelnök egymás mellett állva, közösen tájékoztatta a nyilvánosságot ötoldalú csúcstalálkozójuk témáiról és eredményeiről. Ilyenre még nem volt példa annak ellenére, hogy a magyar, az osztrák, a cseh és a szlovák nép, valamint a lengyelek egy része is több száz évig közös államban élt – többnyire békésen – egymás mellett. A Habsburg Birodalom, majd az Osztrák–Magyar Monarchia volt a történelmi Közép-Európa szíve, és az itteni őshonos népek (Németh László kifejezésével) egy sorsközösségben élő „tejtestvérek”.

Ezt a nyelvi és kulturális sokszínűségével együtt is földrajzilag és gazdaságilag egységes, békés és virágzó Közép-Európát törték szét száz éve Párizsban a balga békecsinálók, Adyval szólva a „sírjukban is megátkozott gazok”. Ahogy gróf Bethlen István magyarázta 1933-ban a Cambridge-i Egyetemen tartott előadásában: „Csak most látja Európa tisztán, hogy nem voltak bűvészek a békeszerzők, akik az órát zsebünkből kiveszik, szemünk láttára mozsárban összetörik, hogy azután mint jól járó órát, hiánytalanul adják vissza, hanem kontárok, akiknek az első művelet fényesen sikerült, de azután kereket oldottak, mert a valóban darabokra zúzott órát összerakni nem voltak képesek.” Emiatt lett Közép-Európa sorsa a testvérviszály, majd a náci, utána pedig a hosszú szovjet uralom, s a harminc évvel ezelőtti felszabadulásunk óta sem akadt „bűvész”, aki összerakta volna a darabokra tört órát.

Nem véletlen, hogy 1990 után éppen a leginkább kárvallott magyarok kezdtek hozzá Közép-Európa újjáépítéséhez, s az Antall József által felélesztett visegrádi együttműködést Orbán Viktor lassan tíz éve folytatja és mélyíti, őszinte szövetségeseket találva a lengyel, cseh és szlovák vezetésben. Eddig nem sikerült bővíteni a négy ország – sokak által irigyelt és támadott – szoros együttműködését, pedig a magyar kormányfő többször (legutóbb egy hónapja Temesváron) Romániának is felajánlotta, hogy közösen építsünk fel egy új, sikeres Közép-Európát. S ebbe a nagy családba az örökség jogán még mások is beletartoznak, mint például a szlovének, horvátok, szerbek, rutének. És – igen – az osztrák „sógorok” is, akik azonban a szovjetektől nálunk több évtizeddel korábban, szerencsésen megszabadulva és a nyugati világba integrálódva, hátat fordítottak a többi, balsors tépte közép-európai nemzetnek.

Ezért történelmi jelentőségű, hogy a második mandátumát a napokban megkezdő konzervatív osztrák kancellár – aki nagyobb felelősséget és bölcsességet tanúsít, mint a keresztény Európát megtagadó jó néhány nyugat-, észak- és dél-európai kollégája – tárgyalóasztalhoz ült a visegrádi kormányfőkkel. Ezzel kinyilvánította, hogy – mint Orbán Viktor fogalmazott – Ausztria természetes és fontos partnere Magyarországnak és a visegrádi csoportnak. De nem csupán a közös múlt és a jó szomszédság, hanem még inkább a közös – főként biztonsági és gazdasági – érdekek miatt. Például az illegális migráció elutasításában, a nemzeti identitás és szuverenitás védelmében hasonló állásponton van az öt ország kormánya. Ha a V4-ek és Ausztria közösen áll ki a fontos összeurópai ügyekben, olyan hetvenhárom–hetvennégy milliós erőközpontot képeznek, amit nehéz negligálni. Ezért is van egyre nagyobb esély arra, hogy habár a száz éve összetört régi órát aligha lehet összeragasztani, mégis sikeres időszak elé nézzen az új Közép-Európa.

Kapcsolódó írásaink

Kő András

Kő András

Igazságérzet

ĀAzt hiszem, Churchill mondta, hogy a legnagyobb dolgok mindig egyszerűek, és egyetlen szóval kifejezhetők

Szerencsés Károly

Szerencsés Károly

Szegett szárnyak

ĀMég együtt éreztük meg, hogy egyetlen szerelmes ölelés ezerszer többet ér minden címnél, rangnál. S a hívás, a búcsú, ha itt az idő, nem bezár, hanem tágra nyitja a lélek előtt a kaput

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom