Itthon boldogulni

Ennek egyik oka, hogy sokan – bár szerencsére egyre kevesebben – külföldön próbálják megkeresni a szerencséjüket, az itthon maradottak számára pedig nehézséget jelent a lakhatás, az eltérő közterhek, vagy a viszonylag alacsony vállalkozói kedv. Utóbbi önmagában meglehetősen abszurd, hiszen ha valaki alapból nem vagy nehezen talál munkát, hogyan kezdjen rögtön saját vállalkozásba. Az érem másik oldala, hogy 2010 óta 840 ezerrel dolgoznak többen, a foglalkoztatási ráta pedig 54,9 százalékról hetvenre emelkedett, és ebből bizony a 16–24 éves korosztály is kivette a részét.

A kormány szeretné megőrizni a magyar gazdaság eddig elért eredményeit, ami viszont szinte elképzelhetetlen a fiatal munkavállalók nélkül. Ebből adódóan jövő február–márciusban olyan újabb gazdaságvédelmi intézkedéseket kíván életbe léptetni, amelyek segítik ezt a célt elérni. Erről döntött a Nemzeti Versenyképességi Tanács. Az intézkedések jó része elsősorban a munkaerőpiacra koncentrál, ugyanis kiemelt feladat a munkahelyek megtartása. Bár elértük a 4,5 millió foglalkoztatottat, a magyar munkaerőpiacnak még jelentősek a tartalékai, a fiatal és a még tanuló korosztály munkavállalásának könnyítése társadalmi és nemzetgazdasági szempontból is kiemelt feladat. Ennek egyik célja, hogy a jelenleg külföldön boldoguló, kiválóan képzett és energikus munkavállalók nagyobb része hazajöjjön, és a magyar gazdaságot erősítse. Itt érdemes megjegyezni, hogy akik hazatérnek – és szerencsére egyre többen –, azok ténylegesen erősítik a gazdaságot a külhonban megszerzett tudással és tapasztalatokkal, a munkatempóról nem is beszélve.

Feladat ugyanakkor akad itthon is bőven. A gazdaságvédelmi intézkedések egyik eleme, legalábbis a tanács javaslata szerint, hogy a diákszövetkezeti és az azon kívül tanulók közterhei azonosak legyenek. Mint arról Varga Mihály pénzügyminiszter beszámolt, jelenleg több mint húszszázalékos a különbség, amelynek megszüntetésével egyszerűsödhet és átláthatóbbá válhat a tanulók adózása, miközben a közterhek mérséklése a gazdaság fehéredését is segíti. A kormány folytatja diákkollégium- és munkásszálló-bővítési programját is, amelyek révén már az elmúlt években is jelentős mértékben növelte a férőhelyek számát. Tervezik továbbá egy informatív vállalkozói honlap elindítását, ami a kezdetekben mindenképpen segítséget nyújthat, feltéve ha a fiatal ténylegesen ebben gondolkodik, és lehetősége is van céget alapítani.

Ezzel együtt a normál munkaerőpiac is egyre vonzóbb pályakezdőnek és idősebb munkavállalónak egyaránt, hiszen nem éhbérért kell dolgozni. Gondoljunk csak arra, hogy idén szeptemberben a bruttó átlagbér elérte a 360 ezer forintot, ami nem is olyan régen még szinte elképzelhetetlen volt. Ehhez viszont az kellett, hogy három éve dinamikusan nőjenek a reál­bérek, ami egyrészt a két számjegyű béremelésből, másrészt az alacsony inflációból adódik. Kiemelendő ezen belül a versenyszféra, és többségében azok a munkahelyek, amelyeket külföldi beruházók hoznak létre, ezeken a helyeken ugyanis jócskán meghaladja a bérszint az országos átlagot. Vagyis aki egy-egy ilyen állásban el tud helyezkedni, aligha kell azon gondolkodnia, hogy külföldön keresse-e a boldogulását, vagy itthon. Ráadásul a sikeres magyar gazdasági modellnek köszönhetően hazánk mind vonzóbb a nyugati és a keleti befektetőknek is.