Kiss Antal

Vélemény és vita

Hit nélkül nincs ház, nincs haza 1.

Bennünket, hívőket a keresztelésünkkor a Teremtő zarándoklatra hív, Krisztus követőinek zarándoklatára

„Zarándokolni azt jelenti, hogy belekerülünk abba a... tengerárba, amely a testvériség igazi megtapasztalásává válhat. Így, egy minden helyzetben szolidáris karavánná válunk a jövő építésének érdekében.”
(Ferenc pápa)


Bennünket, hívőket a keresztelésünkkor a Teremtő zarándoklatra hív, Krisztus követőinek zarándoklatára. Az Evangélium zarándokai leszünk, legyen bármi is a hivatásunk, feladatunk: tanár, cipész, orvos, edző, pap, sofőr, kémikus vagy épp politikus. Zarándokol Isten népe, és zarándokol a magyar nemzet és az egykor volt keresztény Európa is. Az út megadja a lehetőséget a visszatérésre a forrásokhoz, meg lehet merítkezni annak megtisztító vizében.

„Az ember értelemmel van megajándékozva, s ebben hasonlít Istenhez, elhatározásában és cselekvésében szabad” – írja Szent Iréneusz. Felnőtt korunk döntése, hogy részesei leszünk a nagy zarándokútnak vagy sem. Az Evangéliumok szerint akarunk élni vagy sem. Ha igen, nos, ez a keresztény szabadság, amit Orbán Viktor, mint új fogalmat dobott be a magyar és európai politika sematikus közgondolkodásának állóvizébe. Merész elhatározás, bátor cselekedet.

„A szabadság hatalom: cselekedni vagy nem cselekedni, ezt vagy azt tenni, megfontolt cselekedeteket önállóan végezni. Aktusának tökéletességét akkor éri el, amikor Istenre, a legfőbb jóra irányul” – foglalja össze egy mondatban a keresztény szabadságot a Katolikus Egyház Katekizmusa. Az El Caminón, ha épp a magam csendjében voltam, nagyon sokat gondolkodtam azon, hogy a keresztény szabadság politikai szintre emelése nem mást jelent, mint egy utolsó, már-már elkeseredett kísérletet arra, hogy holnapután is legyen magyarság, és holnapután is legyen Európa. Ugyanis itt nem csak politikai, államszervezési, filozófiai, hanem a szó legmélyebb értelmében létkérdésről beszélünk.

Nézzük meg Jézus életét. Hitünk szerint az Örök Atya küldte. Ismerjük a két kifejezést: a történelem Jézusa és a hit Krisztusa. Az előbbi adottság volt, az utóbbi lehetőség. Az Emberfia a korabeli zsidó világba született, beavatták, taníttatták, tudta az Írást és a szokásokat. Harmincéves koráig a zsidó világ adottságai szerint élt. Volt egy komfortzónája. Dolgozik apjával, imádság, gondoskodó anya, a szent tekercsek tanulmányozása, a zsidó világ mindennapjai. Minden jó volt úgy, ahogy volt. Aztán jöttek a lehetőségek, elsőként lehetett vízből bort csinálni, aztán szombaton kalászt tépni, beteget gyógyítani, halottat feltámasztani, kufárokat kergetni. Tehát a történelmi adottságok világából átlépni a végtelen lehetőségek világába. Ha Jézus az adottságok Jézusa marad, ma egy jó rabbiként olvasnánk róla, ő azonban a lehetőségek Krisztusa lett. Teljesen felforgatta a korabeli rendet, lelki, szellemi és politikai téren egyaránt. Az Evangéliumokban egy teljes lelki megújulási akciótervet láthatunk. Több mint kétezer év távlatáról beszélünk.

Szent Istvánnak is volt egy adottsága, király lehetett. Szabad elhatározással és cselekvéssel evangéliumi keresztény emberként ebből lehetőséget teremtett: megalapította Magyarországot úgy, hogy nem territoriális, hanem spirituális feljebbvalótól kért és kapott koronát, valamint országát halála előtt Szűz Máriának ajánlotta fel. Fenekestől forgatta fel a korabeli magyar társadalmat; a kereszténység felvételével, a pápától kapott koronával és országának felajánlásával a történelmi adottságból lehetőséget csinált, amely egyben a magyar történelem első országvédelmi akcióterve is volt. Több mint ezer év távlatáról beszélünk.

Az Európai Uniót három különböző nemzetiségű hívő, elkötelezett katolikus ember alapította, alaposan áttanulmányozták, átelmélkedték két kiváló pápa a modern világ társadalmi, szociális kihívásaival foglalkozó munkáját, XIII. Leó Rerum Novarumát és XI. Pius Quadragesimo anno kezdetű enciklikáját, és így jutottak döntéseikre. Szent II. János Pál pápa 2003-ban a Robert Schuman Alapítvány tagjaihoz intézett beszédében emlékeztetett rá: „Az európai földrész egyesítésének legfőbb előmozdítói olyan férfiak voltak, akiket mély keresztény hit hatott át: Adenauer, De Gasperi és Schuman. Hogyan is becsülhetnénk alá azt a tényt, hogy 1951-ben, mielőtt megkezdődtek volna a kényes kérdéseket érintő tárgyalások, egy Rajna-parti bencés kolostorban találkoztak, hogy elmélkedjenek és imádkozzanak?” Európavédelmi akciótervet készítettek. Hetven év távlatáról beszélünk.

Ma is akciótervekre van szükség, van is például már családvédelmi, s ahogy a miniszterelnök javasolja, az intézkedések mostantól a keresztény szabadság hívó szava alatt valósulhatnak meg. Nem lesz könnyű látva a statisztikákat és adatokat. Kijelenthető, hogy bár talán nem így gondoljuk, de Magyarország történelme legsúlyosabb kihívása előtt áll. Vissza tud-e találni a hit útjára? A nemzet és Európa a kereszténység evangéliumi adottságaiból megpróbál 21. századi lehetőségeket faragni, vagy a hanyatló nyugattal együtt az istentelenné vált népek tengerének hullámsírjában végzi Magyarország hajója is?

„Mi Európa elöregedésének oka? – teszi fel a kérdést Ferenc pápa korábban az Európai Parlament tagjaihoz intézett beszédéhez hasonlóan egy nemrég vele készült interjúban. Azt hiszem – ez a személyes véleményem, hogy a jólét áll a gyökerénél. A jóléthez való ragaszkodás. (...) Jól elvagyok így, egy gyerek mindig kockázatot jelent, sosem tudhatod. Jólét és nyugalom, de olyan jólét, ami elöregít. Ezzel szemben Afrika tele van élettel. Afrikában találkoztam egy mozdulattal: (...) Az emberek magasba emelik, felmutatják a gyermekei­ket: „Ez az én kincsem, ez az én győzelmem. A büszkeség. A szegények kincse a gyermek.”

Magyarországon most – közel a százéves évfordulóhoz – különösen divatos siratni a múltat, mi minden kincset veszítettünk el Trianonnal és a második világháború után. Területeket, vagyonelemeket sorolunk, de sajnos sosem kanyarodunk a hithez. A belső békesség forrásához. Ugyanis azt gondolom, száz év alatt legnagyobbat, a hitünket veszítettük el. A hit elvesztése pedig a jövőbe vetett hit elvesztését jelenti. A jövő pedig a gyermek, az új nemzedék. Nézzük a számokat: 1949 – 6 488 755 (70 százalék) katolikus; 2001 – 5 558 961 (54,5 százalék) katolikus. Ötven év után egymilliós fogyás. És 2011 – 3 871 922 (39 százalék) katolikus. Tíz év, 1,7 milliós fogyás. A számok még dermesztőbbek lesznek 2021-ben. Megöregedett Magyarország, s megöregedett hite, a lámpás, ami világított, ma pislákol, holnap az asztal alá kerül... S mi lesz holnapután? Nézzünk a KSH adattárából más számokat is, hátha segítségünkre lesznek a 21. század megoldókulcsának fellelésében. A háború után 1949-ben, ebben a méretű hazában, a magyar édesanyák 190 398 gyermeknek adtak életet úgy, hogy alig több mint kilencmillióan voltunk. Sztálin halála körül, mondjuk inkább azt, hogy az Aranycsapat csúcssikereinek éveiben, 1953-ban 206 926, 1954-ben 223 347 gyermek született. Először 1961-ben léptünk népességszámban tízmillió fölé, majd ötven év múlva ismét kevesebben lettünk. Még 1961-ben is 140 365 gyermek született évente, ötven év múltán 88 049. Talán nem tévedünk, ha Ferenc pápával a mi ada­tainkat látva is kimondjuk: „A szegények kincse a gyermek.” A világháború kataklizmája után az élet élni akart, a hit világítani akart. A gyermekek jó része még az élet és a hit gyermeke volt, szüleim generációja. Pénzkérdés a gyermekvállalás? A demográfia ügyét a bankszámlák vagy a szívek nagysága fogja megoldani? Édesapámék négyen voltak testvérek, az ötvenes évek elején játékszere egy vaskarika volt, hozzá egy pálca, amit kovács nagyapám csinált, azt hajtotta Pici kutyájával. És boldog volt. Mi Székesfehérváron öten éltünk ötvenhárom négyzetméteren, s emlé­keim legboldogabb ebédjei a kiskonyhában azok a szombati szárazbabfőzelékek voltak, amin zsíron pirított pirospaprikás hagyma volt a feltét. Apám, én és az én gyerekeim sem a gazdasági jólét miatt születtünk. Apám, én és az én gyerekeim katolikusok. Összefüggés pedig van, mert a számok nem hazudnak. Hit, jövő, gyermek.

Mivel a kilencvenes évektől az irigyelt nyugati piacgazdaság fénye ragyogta be hazánk egét, minden a pénzről, gazdagságról, fényről, pompáról, ragyogásról kezdett szólni. Jöttek befele a hűtőszekrények a Trabantok tetején, azt hittük, minden megoldódik. Beköszöntött a szabadság, a nyugati ember szabadsága, ami azonban csak tovább mélyítette a szocializmus materialista, ateista, önző világától megörökölt válságot. Ezt nevezte Szent II. János Pál találóan a halál kultúrájának. Alekszandr Szolzsenyicin 1980-ban a Nyugat tévedése című művében ezt írja: „A nyugati világ döntő mozzanathoz érkezik. A következő években el fogja játszani civilizációs létét, melyet teremtett. Úgy gondolom, ennek nincsen tudatában. Az idő erodálta szabadságfogalmunkat.” Tökéletes látlelet. Mi magunk is tudjuk, látjuk, a kizárólagosan a gazdasági jólétre fordított figyelem lassan minden lelki, benső értéket maga alá temetett és temet. A Fidesz 1998-as programja a Szabadság és jólét címet viselte, s azzal a nem titkolt szándékkal íródott, hogy a posztkommunisták elprivatizált jóléte helyett egy polgári jólétet alapozzon meg, ahol a fókusz a magyar családokra és a magyar gazdaság teljesítőképességére irányul. A 2010-től nagy támogatással megválasztott kormány és programja korábbi ígéretéhez is híven általános jólétet hozott az országnak, azonban ma, 2019-ben azt látjuk, hogy mégsem születnek gyerekek, közös jövőnk zálogai elégséges számban. Magam is unalomig hallom, hogy „azért nem vállalom, mert majd az egyetem után, lakás, kocsi és persze pénz, hogy felneveljem.” Nagyon helyesen látja a miniszterelnök, hogy a demográfiai kérdés megoldása a nemzeti megmaradás egyetlen legfontosabb kérdése lett. „Ma Európában léteznek pénzügyi és médiahatalmak – írja Isten vagy a semmi című könyvében Robert Sarah, ez a szegény guineai fiúból lett bíboros – amelyek azon vannak, hogy megakadályozzák a katolikusokat szabadságukban.” Majd kifejti a katolikus szabadság fogalmát: „Nekünk mindig Krisztussal kell haladnunk. Az Egyház akkor újul meg, amikor a megkereszteltek a leghatározottabban az életszentség felé haladnak, a Szentlélek hatására engedve magukat újjáteremteni Isten hasonlatosságára.” És miért fontosak itt a katolikusok? Mert még mindig a legnagyobb homogén egyházi közösség, ahol mindenki számára adott a szabadság: követem az Evangéliumot. XVI. Benedek pápa, lemondásakor a következőket mondta: „...az európai identitás a házasságban és a családban fejeződik ki. A monogám házasságot, a férj és feleség közötti kapcsolat alapvető struktúráját csakúgy, mint a családot, mely a társadalom számára a nevelés helye, mindezt a bib­liai hit alakította ki.” Sajnos a rendszerváltozás után beköszönő nyugati materializmus és erkölcsi relativizmus döntően felőrölte nálunk is a család eszményét, de felőrölte, úgy tűnik, részben történelmi egyházainkat is.

Bíztunk a szabadság jólétében és a jólét szabadságában. A jólét szép összetett szó. Jó létet jelent, ami lehet fizikai – ez az egészség, lehet anyagi – ez a gyarapodás és lehet lelki – ez a boldogság, békesség. Általános törekvése mindannyiunknak, hogy mindhárom jólétforma a sajátunk legyen. Ismét idézem Sarah bíborost: „Az Egyháznak azonban nagyon ébernek kell lennie, mert az értékek zavarával áll szemben, amely a jó és a rossz összekeveréséhez vezethet. A relativista társadalmakban az lesz jó, ami mindenkinek tetszik és megfelel. Ettől kezdve az Egyház meg nem értett és megvetett erkölcsi tanítását elvetik, mint egy hamis jó következményeit.”

Folytatjuk

Kapcsolódó írásaink

Szerencsés Károly

Szerencsés Károly

Összerándult egységfront

ĀKözös lista nem lesz a mostani önkormányzati választáson Budapesten, de számos jelölt plakátján féltucatnyi párt logója szerepel támogatóként

Kő András

Kő András

A Scala

ĀA milánói Scalában tartotta a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) szokásos évi gáláját. Nem választhatott volna szebb és ihletettebb helyszínt, amikor a világ leghíresebb operaházainak egyikére szavazott

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom