Versenyképesség és növekedés

Bizonyára még emlékezetesek azok az idők a közelmúltból, amikor a külföldi beruházók, elsősorban a nagyvállalatok a legegyszerűbb feladatokat végeztették el Magyarországon, ugyanis a fejlett országokéhoz képest rendkívül alacsony volt a munkaerő költsége, és legyünk őszinték, eleinte az átlagos képzettségi szint sem volt elegendő ennél sokkal többre, az ahhoz szükséges tőkéről nem is beszélve. Ez, pontosabban az olcsó munkaerő adta leginkább az ország versenyképességét. Mára viszont a helyzet gyökeresen megváltozott, úgy tudtuk megőrizni versenyképességünket, hogy közben a termelés megtartása mellett átváltottunk a tudásalapú gazdaságra, Magyarország dimenzióváltáson ment keresztül. Ezt mutatja például a szolgáltatóközpontok itteni működése, hiszen míg eleinte a legegyszerűbb feladatokat látták el magyarországi központjaikból, mára már a matematikai modellezés, a könyvelés vagy a magas szintű informatikai szolgáltatás is a tevékenységeik között szerepel. Vagy itt az autóipar, ahol már nemcsak az összeszerelés dominál, hanem a kutatás-fejlesztés is, ennek ékes példája az Audi együttműködése a győri Széchenyi István Egyetemmel. Erre alapozva mondta kedden Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter éppen a BP magyarországi üzleti szolgáltató központja itteni működésének tizedik évfordulója alkalmából, hogy az elmúlt évtizedben a magyar gazdaság nagy utat tett meg. A bátor vállalati döntések, a magyarok teljesítménye és a kormányzati gazdaságpolitika együttállásával sikerült elérni, hogy az Európai Unió leggyorsabb növekedési ütemét hazánk tudja felmutatni. A tények makacs dolgok, emellett a számok nagyon impozánsak. Az elmúlt hét évben Magyarország gazdasága növekedett a legjobban az unióban, az idei második negyedévben 5,1 százalékkal, 2013 óta átlagosan 3,6 százalékkal, szemben az uniós 1,6 százalékkal. Eközben a munkanélküliségi ráta a 2010-es 12,5 százalékról mára 3,3 százalékra csökkent, ami annyit jelent, hogy 4,5 millió ember dolgozik és fizet adót az országban, amire a rendszerváltás óta nem volt példa. Az ország nemzetközi versenyképességét mutatja az is, hogy míg lakosságszámban a kilencvenkettedik helyen áll a világon, az exportrangsorban a harmincnegyedik.

Mostanra már szinte közhelynek számít, hogy az elmúlt három évben folyamatosan, a gazdasági növekedést jócskán meghaladva, gyakran két számjeggyel növekednek a bérek is. Az elemzők kezdetben ugyan aggódtak a korábbi szinthez képest szokatlanul magas béremelkedés miatt, leginkább azért, mert úgy vélték, veszélybe kerülhet az ország versenyképessége. Aggodalmuk azonban alaptalan volt, hiszen béremelés nélkül gazdaságunk nem működne, nem lenne elegendő munkaerő, ráadásul a beruházási mutatók jobban emelkednek, mint valaha. Az első fél évben 26 százalékkal haladta meg a növekedési ütem az előző évi bázist, ami szintén kiemelkedő az unióban. Mindez azt bizonyítja, hogy a külföldi befektetők bizalma a jelentős bérnövekedés ellenére töretlen országunk iránt, ami egyébként azért sem véletlen, mert nálunk a legalacsonyabb, kilencszázalékos a társasági adó. Érdemes néhány szót ejteni a kamatfizetésről is. Míg Magyarország 2013-ban a bruttó hazai termék 4,6 százalékát költötte az államadósság kamataira, mára ez 2,5 százalékra csökkent, ami éves szinten hatszázmilliárd forint kamatmegtakarítást jelent.

Vagyis úgy sikerült az adósságunkat csökkenteni, hogy közben megőriztük a versenyképességünket, gazdasági növekedésben az élre kerültünk, mélypontra süllyedt a munkanélküliség, és a befektetők sem elsősorban az olcsó munkát keresik Magyarországon.