Vélemény és vita

Biztonságos választás

Brutális esetekről érkeznek beszámolók mostanság a nyugati világból, például Németországból. Vagyis Európa azon részéből, melyet a hazai haladárok rendre afféle mintaként mutogatnak nekünk, elmaradott fasisztáknak

álláspont

Történt ugyanis, hogy Berlin Charlottenburg nevű negyedében hátulról leütöttek egy ötvenöt éves zsidó férfit, ugyancsak arrafelé pedig leköpték Yehuda Teichtal ortodox rabbit. Közben Münchenből is egyre több antiszemita támadást jelentenek a Deutsche Welle szerint. A hivatalos német statisztika egészen elképesztő: az antiszemita bűncselekmények száma 2017-ben 1504 volt, 2018-ban pedig már 1646. Ezek közül az erőszakos esetek száma 37-ről 62-re emelkedett. És a jelek szerint az idei esztendő sem hoz javulást ezen a téren.

A jobboldali politikusok lenácizásában kiérdemesült, a multikulti okán nyugatra révült áhítattal tekintő hazai liberálisok persze felhördülnek: hiszen ez a populizmus meg az újraéledő nácizmus egyenes következménye! Csakhogy az érintettek ezt másként látják. „A zsidó közösségek sérelmére elkövetett atrocitások kapcsán a németországi híradásokban megjelenő, a szélsőjobboldal látványos megerősödésére vonatkozó kijelentéseket kétkedéssel fogadjuk. Természetesen aggasztó probléma ez is, ám a bántalmazások és fenyegetések jóval nagyobb számban köthetők a muszlim közösségekből jövő elkövetőkhöz, illetve több esetben az iszlám szélsőségek által fűtött nézeteket vallókhoz” – nyilatkozta nemrég lapunknak a magyar kormány támogatásával európai szintű antiszemitizmus-kutatásba fogó Tett és Védelem Alapítvány titkára, Szalai Kálmán. Vagyis az a helyzet, hogy a nyílt társadalom víziója és a munkaerőhiánnyal küzdő gazdaság érdekei nyomán Európába csábítgatott, eltérő kultúrájú népségek kifejezetten mást gondolnak a békés együttélésről, mint az itteniek. És ez nem csak német probléma.

A példaértékű, a tisztánlátást is segítő kutatás ötletgazdája, Köves Slomó vezető rabbi arról számolt be, hogy Franciaországban 541, Nagy-Britanniában 1652 antiszemita támadás történt, de hallani drámai atrocitásokról Hollandiából is. Abból a „mintaállamból”, amely a hazánkban tomboló antiszemitizmust hazudó Judith Sargentinit adta e világnak. A rabbi szerint ezzel szemben, bár itthon sem tökéletes minden, Budapest mára a régió egyik legbiztonságosabb nagyvárosának számít, ahol senkinek nem kell zsidó vallása miatt félelemben éreznie magát. Egy zsidó számára, aki láthatóan magán viseli az identitása jeleit, Magyarország az egyik legjobb hely, ahol ma élhet. Ide vezetett kilenc évnyi jobboldali kormányzás, illetve budapesti városvezetés. Mondhatnánk: így tette élhetővé a Fidesz az országot.

Közben egyre hevesebben dübörög az önkormányzati kampány, az ellenzék pedig láthatóan nem ért egyet Köves Slomóval. Szerintük  Magyarország, s különösen Budapest élhetetlen, ezért le kell váltani Tarlós Istvánt, akinek a közgyűlés tegnapi ülésén a mikroszkóppal is alig látható támogatottsággal bíró Párbeszéd politikusa, bizonyos Barabás Richárd próbált búcsúajándékként egy oroszkrémtortát átadni. Jó nagy mellénnyel. Az efféle, mókásnak szánt próbálkozások nyilván az ötlettelenség következményei. Mégis: ez az alternatíva jelenleg. Mindenesetre Barabással és párttársával, a Zuglóban bénázó Karácsony Gergellyel szemben mi megújuló köztereket és közösségi közlekedést, szárnyaló turizmust, rendbe tett gazdálkodást, több száz milliárdos terveket és nem utolsó sorban növekvő biztonságot látunk a fővárosban. Utóbbi körülmény pedig lassan unikális erénynek számít az európai nagyvárosok között.

Az október 13-i önkormányzati választás arról szól, sikerül-e megőrizni mindezt.

Kapcsolódó írásaink

Szalai Attila

Szalai Attila

Oroszlánbotrány

ĀKérdezhetnénk, hogy a nők és az LMBTQ+ személyek egyenjogúságának világában hogyan lehet olyan filmet csinálni, amelyben egyetlen hím kezében összpontosul minden hatalom, minden nőstény fölé emelkedik, és azoknak eszébe sem jut fellázadni ellene?!

Domonkos László

Domonkos László

A magyar ősz elé

ĀMárai nagy könyve, a Szindbád hazamegy eszembe juttatja Illyés Gyula egy réges-régi interjúját, benne egy furcsa válasszal: melyik a kedvenc évszaka, kérdezték, s ő – megdöbbenésemre – azt válaszolta, hogy egyre inkább az ősz

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom