Vélemény és vita

Következzen az alkotás időszaka!

Most már csak arra lenne szükség, hogy a magyar tudóstársadalom részéről helyreálljon a bizalom a kormány iránt, hiszen ezek a nagyratörő tervek csak velük együtt valósíthatók meg

Több mint egy évig tartó vita zárult le a kormány és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) között azzal, hogy a parlament tegnap megszavazta azt a törvényjavaslat csomagot, amely alapjaiban változtatja meg a hazai kutatás-fejlesztés és az Akadémia működését. Az átalakítással az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kiemelt szándéka, hogy hazánk európai szinten is élenjáró kutatás-fejlesztési és innovációs teljesítményt nyújtson a jövőben. Ehhez minden korábbinál több forrás áll majd rendelkezésre. Joggal merül fel a kérdés, hogy az elhúzódó, konfliktusokkal terhelt vita mennyit ártott a hazai tudományos életnek. Kétségtelen, hogy az akadémiai szféra olykor támadásként élhette és élte meg a kormányzati törekvést, hiszen az ITM-mel való tárgyalások megkezdésekor meglehetősen rövid idő állt rendelkezésre a kormány elképzeléseinek véleményezésére. Ráadásul a tudomány szereplői joggal vélhetik úgy, hogy egy minisztériumhoz képest egy akadémián a tudományos szempontokat jobban figyelembe lehet venni.

Ne felejtsük el azt sem, hogy a szocialista-liberális kormány idején az MTA megtapasztalhatta, milyen az, amikor működését a kormányzati szereplők a társadalom számára haszontalannak minősítik. Emlékezetes,  2005-ben Kóka János arról beszélt, hogy az MTA-nak azon területeit, amelyek nem szolgálják közvetlenül a versenyképességet, a földdel kell egyenlővé tenni, mert csak porosodó iratokat gyártanak. Sőt, az egykori SZDSZ-es gazdasági miniszter kifejtette: a magyar tudósokkal az a gond, hogy akik meghatározók, vagy alkottak valami maradandót, már nem élnek. Érdekes módon azok a politikusok, liberális megmondóemberek és véleményformálók, akik a mostani reformtervek miatt támadják a kabinetet, tüntetéseket szerveznek és Brüsszelben jelentik fel a kormányt, akkoriban hallgattak.

Mindenesetre a polgári kormány részéről igenis legitim igény, hogy hasznos, a társadalom érdekét szolgáló célokra fordítsák az adófizetők pénzét. Ahogyan az is, hogy a tudományos kutatásra vonatkozó autonómia is megmaradjon. Az elmúlt egy évben Palkovics László innovációs tárcavezető és Lovász László MTA-elnök számtalan alkalommal tárgyalt, és idén márciusban úgy is tűnt, hogy az Akadémia elfogadja a kormány reformterveit, erről ugyanis megállapodást kötöttek a tárgyalópartnerek. Ebben rögzítették a kormány határozott szándékát a kutatóintézet-hálózat kiszervezésére. Azonban hiába mutatkozott szándék Lovász László részéről az együttműködésre, az elnökség arról határozott, az MTA közgyűlése ne adja áldását a kormány terveire. A testület eleget is tett a követelésnek, így az addig konstruktív tárgyalások elakadtak.

A tegnap elfogadott törvény értelmében a kiszervezett kutatóhálózat az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat alá kerül, ám nem tartozik a kormány irányítása vagy felügyelete alá. Az irányító testület tagjainak felét az MTA, felét a kabinet delegálja, és legalább kétharmadukat a tudomány művelői közül kell kiválasztani. A már nyilvános, jövő évi költségvetés szerint pedig nagyságrendileg több pénzt kapnak a leválasztott kutatóintézetek, az innovációra és kutatás-fejlesztésre harminckétmilliárd forinttal szán többet a kormány.

A célok tehát egyértelműen a jövő szempontjából kiemelten fontos terület fellendítésére irányulnak. Most már csak arra lenne szükség, hogy a magyar tudóstársadalom részéről helyreálljon a bizalom a kormány iránt, hiszen ezek a nagyratörő tervek csak velük együtt valósíthatók meg. Az olykor politikailag motivált viták után következzen az alkotás időszaka!

Kapcsolódó írásaink

Őry Mariann

Őry Mariann

Győzelem

ĀBár többek szerint a csúcsjelölti rendszer becsődölésével messzebb kerültünk Európa megújulásától, valójában fordulópontot jelentenek a mostani fejlemények

Kondor Katalin

Kondor Katalin

Fallaci, a látnok

Ā„A Nyugat és az Iszlám összeütközése nem más, mint az a harc, amiről János evangélista beszél. (…) Egy olyan világ félreérthetetlenül kirajzolódó képe, amelyben megvalósulni látszik egy kétezer éves prófécia”

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom