Vélemény és vita

Ungarische szaké

Szépen feltúrták a strandot, csak tudnám, miért? Persze tudom. De miért így? Miért most?

Dübörög az előszezon, hétvégente majdnem tele a strand. Kezdték volna el ősszel a munkát, amikor már nincs itt senki, és fejezték volna be tavasszal, amikor még nincs itt senki. A fröccs se ízlik annyira, mint szokott. De hát ez a felfordulás elveszi az ember kedvét. Persze nem mindentől, hopp, egy kis Unicum.

Ez a szemétdomb nem szép, pedig vendégek már vannak, a szomszéd is kinyitott, hirtelen szakadt ránk a meleg. De nem is meleg, forróság ez, árnyékban is harmincöt fok, csak kell inni még egy fröccsöt. Az jobban leviszi ezt a sok port, amit itt hord a szél, meg amit itt csap ez a két szerencsétlen söprögető. Bár az új kő szép. Kérdés, meddig bírja. Mert a szegélyt nem csinálták meg rendesen. Illetve sehogy se, azt valaki előbb-utóbb majd letapossa, aztán megindul a járda, lehet javítani. Pedig csak egyszer kellene rendesen dolgozni. Lángos? Persze van. Sima, sajtos, tejfölös, minden feltét plusz egy százas. Töltött? Az nincs, csak a soron. Nutellás sincs.

Ha olyat akar, menjen Németországba, az unokaöcsém szomszédja sógorának a kisebbik fia megcsinálta vele a szerencséjét. Ne álmélkodjon, hétköznap autópálya-mérnök vagy valami ilyesmi, hétvégén meg a sörfesztiválokat járja. Az elsőn összesütött ötezer eurót. És tudja, miért bolondulnak a németek? Eltalálta, a nutellással. Viszik, mint a cukrot. Tizenöt euróért darabját. Szép, nem? De hogy finom is? Azt tőlem nem tudja meg. Én maradok a fokhagymásnál. Még egy kis­fröccs, mert meleg van. Most már elárulhatom, hogy Skóciában is van egy magyar étterem. Ott meg a skótok szeretik a lángost. És ott is mindenféle feltéttel. Pikoló nincs. Pohár a minimum. Ahogy most nekem is. Gyakran még a lángoshoz is lángost esznek.

Máris kész a három csapolt, apa, ipa meg egy sima. Rövid nem lesz, fiúk? Hát, ha gyávák, gyávák. Akkor csak én. Hogy az öltözőszekrényekkel mi lesz? Az még kérdés. Nem szép látvány. Bár a turistákat nem zavarja. Jöttek ide japcsik, kértek szakét. Az nincs, de nem értették. Csak hajtogatták a magukét, ungarische szaké, ungarische szaké. Hát ha ez kell, ez kell. Rajtam nem fognak ki. Kaptak barackot. De olyan barackot! Persze nem egy ilyen háromcentest. Meg se tudtak szólalni. Biztos nem kérnek, fiúk? Akkor csak így, egyedül, még egy kicsit. Szóval a szaké után mindent csálén fényképeztek. Kivéve a legbátrabbat, mert az kért egy ismétlést is. Neki itt a padon elsötétült az objektíve.

Még egy kör lesz? Új pohárba, mert a Nébih. Apa, ipa, meg egy sima. Pizza már nincs. Magyaros se. Ne menjenek, maradjanak, teszek a kukoricásra dupla sonkát. Akkor amennyit csak akarnak. Az már majdnem magyaros. Mi magukért vagyunk. Ez a fröccs meg értem, tudják, fiúk. A férjem is mindig mondja, ő is tudja. Sok a szúnyog. Pedig irtják. Egy újabb kört? Új pohárba. Alkonyodik. Szép ez a víz. Sose csúnya. Még egy szúnyog. Elszállt ott egy szarvasbogár. Újabb kör majd holnap reggel. Jöttek értem. Egy új szezon. Egyébként meg happy new year.

Kapcsolódó írásaink

Dippold Pál

Dippold Pál

Listázók

ĀA mai magyar ellenzék majd beleszakad az erőlködésbe, hogy rövid időszakokra kellemetlenné tegye a kormányzó pártok életét

Faggyas Sándor

Faggyas Sándor

Trianon és a nemzeti összetartozás

ĀNéhány nappal ezelőtt az Országgyűlés a nemzeti összetartozás évének nyilvánította 2020-at, a trianoni békediktátum századik évfordulóját

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom