Vélemény és vita

Jogot az európai állatoknak!

Bánatos szemmel ül a szopós kismalac a kép előterében, sűrű rács választja el a kocamamától. – Szükségem van a mama közelségére, szeretném érezni a melegét! Miért nem engednek hozzá? – sírdogál

Ha az emberben csak szikrája is lenne az empátiának, belátná, milyen szenvedést jelent a malacvédő rács az újszülött malacnak és az intelligens anyakocának is, aki a rács miatt nem tud utódjáról gondoskodni. Pedig ez a tragikus realitás. Európa-szerte állatok milliói szenvednek a ketrec, kutrica, ól, akol, karám és istálló világtól elzáró rácsaitól.

Mindez megváltoztatható lenne, ha aláírnánk azt az európai polgári kezdeményezést, amit egy angol állatvédő szervezet, a Compassion in World Farming indított el, és amihez további százhetven európai állat- és környezetvédő szervezet csatlakozott. Egymillió aláírás kell, hogy az Európai Bizottság napirendjére tűzze az európai állatok jogainak védelmét, és megtiltsa a nagyüzemi állatkínzást.

Az európai polgári kezdeményezés intézményét (ECI) mi, magyarok jól ismerjük, hiszen nem olyan régen mi is indítottunk hasonló aláírásgyűjtést, az őshonos nemzeti kisebbségek jogaiért. Emlékszem, mennyire iparkodtunk, hogy meglegyen az egymillió aláírás! Mert az őshonos nemzeti kisebbségek érdekében nem volt nemzetközi összefogás, sem európai empátia, az aláírások java a magyarok lakta területeken gyűlt össze. Az unió azóta sem foglalkozik a kérdéssel.

Az állatok jogaiért megvan már az egymillió szignó, és a határidő szeptemberi lejártáig még naponta ezrével nő az állatempatikus aláírók száma. Nem csoda, hiszen a közösségi hálókon felbukkanó árva kismalac képe mindenkit megérint, és ha a városi ember az állatok szenvedéseiről olvas, azonnal állatvédő és vegetáriánus lesz. Mert micsoda embertelen dolog az, hogy a kocák kénytelenek a kocaállás magányában kivárni a fialást és a malacetetést, a nyulak egész életüket sivár nyúlketrecekben töltik, a baromfiról most ne is ejtsünk szót. Az ember elveszi a szabadságukat, a haszonállatok félelemben és stresszben élnek. Valljuk be, a rácsok mögötti élet nem élet!

Pedig a rácsos ketrecet, a zárható ólt az ember nem az állatok kínzására, hanem az állatok biztonsága érdekében találta ki. A napközben kapirgáló tyúkok estére maguktól vonulnak a tyúkólba, és az ember gondosan bezárja őket, nehogy a ragadozó vadak kárt tegyenek bennük. Ugyanez a védelem illeti az aprójószágot, de a nagyobbakat is, hiszen az állatvédőknek köszönhetően az elszaporodott farkas, medve és egyéb ragadozó mindennapos vendége az állattartó gazdaságoknak. A kotlóst kotkodáló társaitól és a kakas zaklatásától különíti el a gondos gazda, az anyakocát malacai védelmében helyezi a kocaállásba, és sorolhatnám az állattartás íratlan szabályait.

Az állattartás ma viszont az írott európai uniós szabályozás szerint történik. Az állatok jólétének biztosítása üzemi körülmények között is elsőrendű követelmény, figyelembe kell venni az adott állatfaj élettani, viselkedési igényeit. És ha már a disznókra van kihegyezve az állatvédők akciója, akkor szóljunk a disznótartásról! Az árva kismalac négy hétig nem is árva, szopós kismalac ő, akit a malacvédő rács saját érdekében választ el a mamától. Ugyanis, ha a kétmázsás anyakoca leheveredik, hogy kismalacait gyengéden szoptassa, bizony figyelmetlenül összenyomhat egyet-kettőt az alomból. A választási malac később kis- vagy nagycsoportos falkába, malacóvodába kerül, hogy megfelelően szocializálódjék. A falkában beindul az ösztönös hatalmi harc, marakodnak, verekednek, olykor felfalják a gyengébb társaikat, vagy leharapják egymás kunkori farkát. Az állatvédők szerint ez csupán viselkedészavar, természetes környezetben ilyen a világért sem fordulna elő, a bezártság, a rideg, elgépiesedett állattartás az oka az egésznek.

A sertéstelepeken prevencióként a malacok farkát születésük után rögtön megkurtítják, így lesz belőlük kurta farkú kismalac. A kanmalacot ivartalanítják, hogy falkabeli agresszióját visszaszorítsák, és valljuk be, a disznóvilágban a szaporodáshoz sok kocára, de kevés kanra van szükség. A beavatkozást nem elég hatékony helyi érzéstelenítéssel végzik, ezért a kismalacok épphogy világra jönnek, máris sok szenvedésnek vannak kitéve. Évente negyvenmillió kismalac. A gyógyszeripar – látva az üzleti lehetőséget – már piacra is dobta a megfelelő érzéstelenítő szert. Ne kérdezzük, kiknél folyik be a haszon!

Nemcsak a kismalacok, hanem a naposcsibék is az áldozatul esnek az extraprofitra hajtó emberi érzéketlenségnek. Csak Németországban évente negyvenötmillió kiskakast semmisítenek meg. Merthogy ők nem tojnak tojást, a húsuk sem elég ízletes, és egy tyúkudvarba elég egy kakas. Az előírások szerint a baromfineveldékben a naposcsibéket szexvizsgálatnak kell alávetni, és a kiskakasokat hetvenkét órán belül meg kell semmisíteni, el kell gázosítani. Ezt az eljárást épp most hagyta jóvá a német alkotmánybíróság, így az állatvédők most már a kiskakasok védelmében is utcára vonulnak. Javaslatuk szerint a tojásban kell megállapítani a születendő csibe nemét! Jó ideje folynak kísérletek, hogyan lehetne még embrionális állapotban kiszűrni a hím egyedeket. A kutatáshoz pénz kell, ezt a szövetségi agrárminisztérium bőkezűen biztosítja. Nem is tehet mást, mert az állat- és környezetvédők folyamatosan Julia Klöckner CDU-s miniszter asszony fejét, azaz lemondását követelik. A jelenlegi kormánykoalíció összetétele miatt zöld politikust a posztra még nem tudnak jelölni, de ha így halad a német belpolitika, nem kell sokáig várni.

Nem hallottam, hogy Magyarországon nagy híre lenne az End the Cage Age uniós kezdeményezésnek, mondhatnám, hogy ideológiailag nem vagyunk még elég fejlettek. A legtöbb aláírás Németországban született eddig, és a legtöbb megoldási javaslat is. Ha a piac törvényei szerint kevesebb lenne a kereslet, visszaszorulna a kínálati oldal is. Ne vegyünk húst, legyünk vegetáriánusok! Az állatokat simogassuk, szeretgessük, töröljük el a haszonállat kifejezést, zárjuk be a vágóhidakat. Számoljuk fel a rácsokat, adjunk szabadságot, jólétet, mezőt, erdőt, teret minden állatnak saját fajtája igényei szerint. Szaporodjatok és sokasodjatok, népesítsétek be a Földet, jöjjön el Orwell Állatfarmjának világa!

Kapcsolódó írásaink

Nagy Dóra

Nagy Dóra

Sok az eszkimó, kevés a fóka

ĀLehetett rá számítani, hogy az európai parlamenti választások gyászos szerepléseit követően az ellenzéki oldalon megkezdődik az élet–halál harc

Nagy Ottó

Nagy Ottó

Családbarát ország

ĀNem mindegy, hogy a fiataloknak milyen családképet közvetít a média, nem mindegy, hogy azon keresztül milyen értékekkel, mintákkal találkoznak, a családi életet milyen formában mutatják meg nekik

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom