Vélemény és vita

Félelmetes nemzet

A rádióban televízióban dolgozó munkatársaknak, ma már nem kell úgynevezett mikrofonengedélyt szerezniük

Ehhez hajdan vizsgázni kellett, s bemutatni, hogy a jelölt nem az orrában képzi a hangokat, alaposan ismeri a magyar nyelvet, s nem vét hibát. Vagy éppenséggel vét? Hogy is van ez? Csak nem úgy, hogy „Gyors belső védőről van szó”, „Két méter magas kapusról beszélünk”, mondja Szószaporítovics Péter a mikrofonba. Beszél, hadar, ontja a szót, nyilván egyetemi végzettsége is van, vagy legalább a tanárképzőtől kapott papírt, de nem tudja, hogy a magyarban nem kötelező az igei állítmány, mint számos más európai nyelvben, tehát az első mondat maga a jelzős szerkezet: gyors belső védő, vagy két méter magas kapus és semmi beszélünk. Az üres locsogás.

Az ősrégi „jó napot” köszönés helyére benyomult a „szép napot”.

Miért baj ez? Azért, mert a beszélőnek nincs fogalma a jó meg a szép értelméről, e két szó jelentésének mély különbségéről. Ezáltal hallgatói nyelvismeretét is összegányolja. Az előbbi jelző ugyanis tágabb értelmű az utóbbinál. A jó minőséget, mégpedig belső minőséget jelent: jó asszony, jó ember, jó idő. A szép asszony vagy szép ember nem föltétlenül jó: könnyen lehet gonosz, csapodár – tudjuk már a Grimm testvérek Hófehérke meséjéből is, melyben a gyönyörű gonosz mostohának egyszer ezt mondja a csodatükre: „Szép vagy, úrnőm, szebb a Napnál, de Hófehérke szebb náladnál.”
A hiú némber menten elküldte a kislányt az erdőbe az udvari vadásszal, hogy a gyereket ölje meg, szívét pedig vágja ki tette bizonyságául.

A vad viharban is gyönyörködhetünk – különösen, ha biztos fedél alól nézegetjük. A szép küllemű étel lehet ehetetlenül rágós, vagy éppen romlott. Tehát a szép meg a jó nem azonos értelműek, sőt, egymás ellentétei is lehetnek.

„Azokat a hibákat kell javítani, melyek nem működnek jól” – írja az újság. Tehát szerzője átolvashatta, szerkesztője ellenőrizhette, mégis egyetértettek abban, hogy a jól működő hibák maradhatnak. Ámde a hibás, az „elvétett hibákból” valami derék dolog is kisülhet, tehát törlendők. Aki hibát vét, az jól végzi dolgát, mert a hibázás rontást jelent, így aki elvéti a rontást, az jól cselekszik…

Végül nézzünk egy mindenízű szót. Ha a szálloda azt ígéri, hogy kellemes élményeket biztosít, ne higgyünk neki. Élményeket nem lehet biztosítani. Tudtommal még a Lloyd sem vállalja… Mi nem biztosítást rendelünk jövendő szállásadónktól, hanem rendes lakrészt meg ellátást. Ha mégis, ha a hotel az épületét s benne bútorzatot s miegyebet biztosítja bármelyik biztosítónál, az az ő dolga, nem a miénk.

A mi dolgunk legnagyobb földi kincsünk, anyanyelvünk védelmezése az alattomos, buta, értelemzavaró nyelvhasználat ellen, ami megrontja beszédünket, kapcsolatainkat, legkivált gondolkodásunkat.

A helyzet csodája, hogy a hatalmas és bámulatosan gazdag magyar nyelv jobbára írástudatlan emberek tömérdek nemzedékének műve és hagyatéka. A mai utódok már iskolázottak, de mintha őseik­nél kevesebbet tudnának gondolkodásunk és beszédünk természetéről, lélekrajzáról. Mintha mesterségesen zárnának el bennünket nyelvünk ismeretétől, s általa a világ, múltunk-jövőnk, meg önmagunk megismerésétől.
Ennyire veszélyesek volnánk?

Kapcsolódó írásaink

Nagy Ervin

Nagy Ervin

Klímaváltozás és migráció

ĀA klímaváltozás valóban nem ismer határokat, ahogy az illegális bevándorlás sem. Miért is kell egymással szembeállítani a két problémát?

Veczán Zoltán

Veczán Zoltán

Nyelvőrség

ĀRebesgetik, egy-egy szónál az is szabályos lesz, ahogyan a legtöbben el szokták rontani

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom