Középpontban a családok

Mint Varga Mihály pénzügyminiszter a 2020-as büdzsé benyújtásakor elmondta, a költségvetés tervezése – gazdasági növekedés ide vagy oda – azért nehéz műfaj, mert egyszerre kell a közterheket csökkenteni, a beruházásokra pénzt költeni és a béreket emelni, miközben mérsékelni szükséges a költségvetési hiányt, illetve az államadósságot. A hiányt csökkenteni és a gazdasági jólétet növelni persze úgy is lehet, hogy hiteleket veszünk fel, ekkor viszont az államadósság szökik az egekbe, mint a szocialista–liberális kormányok idején. Most viszont, pontosabban 2010 óta az a legfontosabb cél, hogy a munkahelyeket meg tudjuk őrizni, és a gazdasági lendületet fenn tudjuk tartani. A tervezet szerint 2020-ban elérhető az uniós módszertan szerint számított egyszázalékos GDP-arányos hiánycél, a gazdasági növekedést pedig négy százalékra lőtte be a kormány.

A költségvetésnek sok olyan pontja lesz, amely a családoknak, a gyermeket vállalóknak és nevelőknek nyújt majd segítséget, és minden eddiginél több forrás jut a fiatalok életkezdésének támogatására. Az már szinte közhelynek számít, hogy a GDP-hez viszonyítva Magyarországon jut a legtöbb pénz a családok támogatására, a jövő évi költségvetési tervezetben 2228 ezer milliárd forint szerepel, ami 224 milliárd forinttal több mint az idei évben, 2010-hez képest pedig 1261 milliárd forint a többlet. Ennek megfelelően 2020-tól elérhető a családvédelmi akcióterv összes intézkedése, így például a kormány biztosítja a pénzügyi fedezetet a babaváró támogatásra, a csok kedvezményes hitel bővítésére, a gyermekesek jelzáloghitelének átvállalására, a nagycsaládosok autóvásárlási programjára, valamint a bölcsődeépítésekre. Ez most a gazdasági növekedés és a migrációs kihívások tükrében egyértelműnek látszik, de nem volt ez mindig így. Mint Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője elmondta, míg számukra a gyermekes családok támogatása az első, addig az ellenzék élén álló Gyurcsány Ferencék elvennének a gyermekes családoktól, hogy a bevándorlóknak adjanak több pénzt.

Az idős emberek is a kiemelt célcsoportba kerültek. Ez nemcsak abban mutatkozik meg, hogy míg Gyurcsányék megkeserítették a nyugdíjasok életét, 2010 óta a nyugdíjak minden évben megőrzik a vásárlóértéküket, a 2020-as lesz a negyedik év, amikor a nyugdíjasok prémiumot kapnak, és 2010-hez képest 840 milliárd forinttal jut több pénz a nyugdíjakra. Emellett jövőre a kiemelt területeken, az államháztartásban dolgozók bérére 1455 milliárd forinttal, a védelmi és rendvédelmi kiadásokra pedig 723 milliárd forinttal magasabb összeg jut. Folytatódik az adócsökkentés politikája. A cél továbbra is a munkát terhelő adók, valamint a vállalkozások és – megint – a családok adóterheinek csökkentése. Éppen ezért jövőre minden eddiginél nagyobb összeg, 380 milliárd forint jut a családi adókedvezményre és az első házasok kedvezményére. Továbbra is fontos cél a teljes foglalkoztatás. A foglalkoztatottak száma már ma is közel 4,5 millió fő, miközben a 3,5 százalékos munkanélküliség a legalacsonyabb a rendszerváltozás óta.

A fenti intézkedések alapja a gazdasági stabilitás, és ezt azért sikerül elérni, mert a magyar az egyik legdinamikusabban növekvő gazdaság egész Európában. A növekedés üteme az idén és várhatóan jövőre is legalább két százalékponttal meghaladja az unió átlagát, s ez lehetővé teszi Magyarország további erősödését.